Kibertámadás esetén a szövetségesek egymás segítségére siethetnek – emlékeztetett szerdán Jens Stoltenberg Montréalban; az észak-atlanti szervezet főtitkára kanadai tisztségviselőkkel tárgyalt Ottawában kétnapos látogatása során, a NATO vezetőinek közelgő brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
Justin Trudeau kanadai kormányfővel tartott közös sajtóértekezletén a főtitkár hangsúlyozta, a NATO nagyon komolyan veszi a kiberfenyegetéseket, mert egyre több és több az ilyen eset. Hozzátette, négy évvel ezelőtt, 2014-ben a tagállamok megállapodtak arról, hogy kibertámadás esetén is alkalmazható a Washingtoni Szerződés ötödik cikke, és a szövetség egésze válaszolhat a támadásra.
Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)
A NATO-t létrehozó, 1949-ben aláírt szerződés ötödik cikke értelmében az összes tagállam elleni támadásnak kell tekinteni, ha bármely tagállamot támadás éri, és a tagok egymás segítségére siethetnek. A szövetség 69 éves fennállása alatt ezt a cikket mindössze egyetlen alkalommal léptették életbe. A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően az Egyesült Államok fordult a NATO-hoz segítségért.
Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár (Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET)
„Válaszunk mindig mértéktartó, védelmi jellegű és arányos lesz, értékelni fogjuk a támadás súlyosságát, és annak megfelelően fogunk reagálni” – húzta alá Jens Stoltenberg, hozzátéve: előfordulhat, hogy a kibertámadásra a NATO nem csak online eszközökkel reagál.
A NATO keményen dolgozik azon, hogy fejlessze kibervédelmét és segítsen a szövetség tagjainak megvédeni hálózataikat technológiával és a bevált gyakorlatok megosztásával – tette hozzá a főtitkár.
