A kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltaknak a bevezetéséig.
„Egyfajta kettős játékot lehet tapasztalni az ukrán oktatási törvény kérdésével kapcsolatban, az oktatási tárca azt hangsúlyozza a kijevi sajtóban, hogy elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, ugyanakkor a valóságban ezzel ellentétes folyamatok tapasztalhatók” – nyilatkozta Grezsa István kormánybiztos a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A gyakorlat és az elvek ütköznek egymással
A napokban Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter egyértelműen jelezte a helyi oktatási vezetőknek, hogy az oktatás nyelve ukrán, az iskolákban csak ukránul lehet beszélnie a nemzetiségieknek is – közölte Grezsa István.
A kormánybiztos hozzátette: a következő tanévre készülő tankönyvekben már nem fog szerepelni a magyar nyelvű összefoglaló. „A gyakorlat és az elvek időnként ütköznek egymással, ugyanakkor kétségtelen, hogy a magyar kisebbség vezetőivel kíván tárgyalni az oktatási miniszter asszony február 14-én” – mondta.
Eredményes a magyar diplomácia határozott kiállása
Január 24-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli magyar–ukrán–amerikai háromoldalú találkozón egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Wess Mitchell amerikai külügyi helyettes államtitkárral Párizsban.
Grezsa István szerint eredményes a magyar diplomácia elmúlt hónapokban történt határozott kiállása az ukrán nyelvtörvény kérdésében. „A magyar külügy, illetve a kormány, az egyértelmű és határozott álláspontjának képviselésével nemzetközi eredményeket tudott elérni, ami mindenképpen biztatást jelenthet a kárpátaljai magyarság számára” – hangsúlyozta a kormánybiztos.