Orbán: Egyetértünk abban, hogy a kötelező kvóta nem megoldás

 

Nem működik a menekültek Európai Uniós elosztásának rendszere, az illegális migrációt meg kell állítani – ezt mondta az osztrák kancellár miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Meg kell védeni Európa jövőjét, amelyre a legnagyobb fenyegetést a népvándorlás, a migráció jelenti – ezt már Orbán Viktor mondta a közös sajtótájékoztatón. A magyar miniszterelnök megköszönte, hogy Ausztria partner volt Magyarország déli határainak védelmében. A kormányfő kiemelte: van egy keresztény kultúra, az a mód, ahogy élünk, és ezt az életormát szeretnénk megvédeni.

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy Sebastian Kurz-cal egy politikai közösséghez tartoznak az európai porondon. Hozzátette, Európában komoly átrendeződés zajlik.

„A jövőt meg kell védeni!” – mondta Orbán Viktor a sajtótájékoztatón. Szerinte a legnagyobb fenyegetés a népvándorlás kérdése. Kiemelte: van egy keresztény kultúra, az a mód, ahogy élünk, és ezt az életormát szeretnénk megvédeni, ez az identitás fontos, meg kell őrizni a keresztény alapokat.

Bécs, 2018. január 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Sebastian Kurz osztrák kancellár (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a bécsi kancellárián 2017. január 30-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Sebastian Kurz osztrák kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök a bécsi kancellárián 2017. január 30-án (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

A kormányfő megköszönte az osztrák kancellárnak a partnerséget migrációs kérdésben. Emlékeztetett, hogy Ausztriával közösen együttműködve sikerült lezárni a migráció balkáni útvonalát. Hozzátette, Ausztria besegített többek között hazánk déli határszakaszának védelmébe is.

A kvóta nem megoldás – szögezte le a magyar miniszterelnök, – nem maradhatnak azok, akik törvénytelenül érkeztek Európa területére, “törvénytelenségre jogot nem lehet alapítani”. Magyarország eddig és ezután sem fogad be migránsokat – jelentette ki.

Megjegyezte, hogy Magyarország az ENSZ szintjén is komoly vitára készül migráció kérdésében. Sebastian Kurz-cal egyetértés volt abban is, hogy egy jövőbeli európai rendszernek nemcsak a migráció szabályozásáról kell szólnia, hanem a határvédelemről is. A menekültpolitika középpontjába is a határvédelmet kell állítani – tette egyértelművé.

Szóba került Paks II. is

A miniszterelnök szerint a Paks II. beruházás nem osztrák-magyar kérdés, ez európai ügy, amelyre európai jogi fórumokon keresik a megoldást.

Orbán Viktor a Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy a véleménykülönbség a nukleáris energiáról ne ronthassa a kétoldalú kapcsolatokat.

Az ausztriai családtámogatási rendszerről a kormányfő azt mondta: azt kérte osztrák kollégájától, hogy fair eljárásban legyen részük az itt dolgozó magyaroknak. Az Európai Bizottság feladata a szerződések védelme, és ha az uniós testület olyat tapasztal, ami ellentétes az uniós alapszerződéssel, hivatalból fel kell lépnie. Brüsszel teszi a dolgát, uniós szinten lesz döntés az ügyben, és ezt “mi tudomásul vesszük” – közölte.

Támogatjuk a Balkánt 

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország mindig is támogatta az unió bővítését a Balkán irányába. Minden megteszünk a közép-európai régió sikerességéért – szögezte le a magyar miniszterelnök. Az Ausztria által kijelölt híd szerep, fontos Magyarország számára is, tette hozzá.

Kurz szerint nem működik a menekültek elosztása

Nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere, az illegális migrációt meg kell állítani, hogy “garantálni tudjuk a biztonságot”  – jelentette ki osztrák kancellár. Hozzátette, a tisztán elosztási rendszer nem működik, az unióban a biztonságot kell főként biztosítani. Ebben a kérdésben sok még a tennivaló – jegyezte meg Sebastian Kurz.

Nickelsdorf, 2015. szeptember 16. Egy illegális bevándorló telefonál a magyar-osztrák határátkelőhely kamionparkolójában kialakított gyűjtőponton, Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 16-án. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Egy illegális bevándorló telefonál a magyar-osztrák határátkelőhely kamionparkolójában kialakított gyűjtőponton, Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 16-án (MTI-fotó: Krizsán Csaba)

Hangsúlyozta, Ausztria és Magyarország „egy irányba megy” az EU külső határainak védelmében. A néppárti politikus úgy vélekedett, az Európai Unióban nőttek a feszültségek. Ausztria híd szerepet akar betölteni – mondta ezzel összefüggésben. “Valamennyiünk érdeke, hogy együttműködjünk, Ausztria hozzá tud és hozzá is akar járulni ehhez” – tette hozzá az Európai Uniót megosztó kérdésekre, elsősorban a menekültügyre vonatkozóan.

A bevándorlással kapcsolatban hozzáfűzte, új rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni. Hangsúlyozta, garantálniuk kell a biztonságot.

Az osztrák-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy Magyarország “fontos szomszéd”. Ausztria a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon – emlékeztetett.

Eltérő a vélemény Paksról 

Mint mondta, voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel. Paks II. ügyéréről és az azzal kapcsolatos osztrák fenntartásokról szólva úgy fogalmazott, az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Megjegyezte,”ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel”. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium a múlt héten bejelentette, Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen, kérve, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottságnak a bővítést jóváhagyó döntését.

Bécs, 2018. január 30. Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart a bécsi kancellárián 2018. január 30-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart a bécsi kancellárián 2018. január 30-án (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

A V4-ek nem tervezik a bővítést

Kérdésre válaszolva a magyar miniszterelnök elmondta a V4-ek csoportja nehezen jött létre, stabilitása hosszú munka eredménye. Ezért nem jön szóba a bővítés kérdése – tette hozzá. Ugyanakkor elmondta a visegrádi országok keresik a szövetségeseket. Erről szól ez az együttműködés is Ausztriával.

Sebastian Kurz szerint a V4-ek bővítéséről szóló vitát csupán a média generálta, a valóságban ilyen nem létezik. Sem a visegrádi országok nem kívánnak bővülni, és csatlakozási kívánság sincs. Csupán együttműködés van – szögezte le. Ausztria híd szerepet fog betölteni ebben a kérdésben, már csak földrajzi helyzetéből adódóan is, tette hozzá.

A belső határok nyitása a külsők lezárásának feltétele 

Schengenről szólva Orbán Viktor azt mondta, a rendszert meg lehet védeni, a kérdés csupán, hogy akarjuk-e. A magyar miniszterelnök szerint jó néhány tagállam részéről nincs meg az elkötelezettség. Schengen feltétele, hogy a külső határokat le kell zárni, a belsőket akkor lehet kinyitni. Emlékeztetett, jelenleg pont az ellenkezője zajlik.

Kihangsúlyozta azt is, hogy migránsok nem juthatnak Európába Magyarországon keresztül, így Ausztriába sem. A magyar miniszterelnök szerint a menekültek szétosztása is rombolja Schengent, hiszen olyan országokra kényszeríti így a migránsokat az unió, amelyek védik a külső határokat. Kijelentette, Magyarország a külső határait minden erejével védi, akkor is, ha ez kritikát vált ki másokból.

A kancellár emlékeztetett arra, hogy a belső határok megszüntetése az Európai Unió működésének lényeges alapja. “Én olyan Európában nőttem fel, amelyben nincsenek belső határok, ez nagyon fontos eleme Európának. Közösen a külső határok védelméért fogunk fellépni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezen javítani kell.

Felhívta a figyelmet arra, hogy osztrák rendőrök is segítik a külső határok védelmét, nemcsak Olaszországban és Görögországban, hanem Magyarországon és Bulgáriában is.

A schengeni övezetet meg kell erősíteni – mondta. Hozzátette, a schengeni rendszer azonban csak akkor működhet, ha a külső határok rendezettek, utalva arra, hogy Ausztria ennek érdekében együttműködik Magyarországgal.

Bécs, 2018. január 30. Sebastian Kurz osztrák kancellár (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a bécsi kancellárián 2017. január 30-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

(MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Nem mi pereltünk 

A családtámogatási rendszer osztrák változásaival kapcsolatban Sebastian Kurz megjegyezte, szerinte ez az ügy nem terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, mert ez elsődlegesen nem bilaterális téma. Ezt a döntést az európai joggal összhangban hozták meg, mert igazságosabbá akarták tenni a rendszert – jelentette ki, elismerve, hogy ez sok más ország, köztük Magyarország ott dolgozó állampolgáraira is hatással van. „Az életviteli költségekhez igazodunk, nem valaki, nem egy bizonyos nemzet állampolgárai elleni intézkedésről van szó”– jelentette ki.

A magyar kormányt viszont nyugtalanítja, hogy a változásokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek. Nem magyar kérdés Ausztria beperlése – mondta Orbán Viktor. Az osztrák indexálás ellentétben áll az unió alapszabályzatával, ezért tagállami kezdeményezés nélkül, a bizottság lép fel, indítja meg az eljárást.

A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök által korábban használt illiberális demokrácia fogalmáról feltett kérdésre az osztrák kancellár azt mondta: örül annak, hogy Ausztriában szilárd és erős demokrácia van, szerinte ez a megfelelő államforma, nemcsak számukra, hanem a világ valamennyi országa számára.