Mi köze a svéd bandaháborúknak a bevándorláshoz?

 

1500 lövöldözéses eset, 520 sérült, 131 halott az elmúlt hét év alatt a svédországi bandaháborúk statisztikája. Malmőben és más dél-svédországi városokban az elmúlt másfél hónap alatt hétszer támadták meg a rendőrséget gyújtóbombával, robbantással, lövöldözéssel. Emberéletben nem esett kár, annál inkább a társadalom biztonságérzetében.

Jó ideje nyilvános helyen lőnek agyon ellenfeleket Göteborgban és másutt, időnként ártatlan járókelők is áldozatul esnek. Több kórház is bejelentette, hogy az orvosokat és az ápolókat megfenyegetik, amikor kiderül, hogy egy-egy ilyen lövöldözés sebesült bandatagjait látják el.

Malmö, 2016. január 28. A 2016. január 28-án közreadott képen svéd rendőr kísér újonnan érkezett menedékkérőket a malmöi Hyllie pályaudvar egyik peronján 2015. december 17-én. A svéd hatóságok 2016. január 27-én bejelentették, hogy mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezik, akiknek a menedékjog iránti kérelmét az előző évben elutasították. (MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)

A 2016. január 28-án közreadott képen svéd rendőr kísér újonnan érkezett menedékkérőket a malmöi Hyllie pályaudvar egyik peronján. A svéd hatóságok 2016. január 27-én bejelentették, hogy mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezik, akiknek a menedékjog iránti kérelmét az előző évben elutasították. (MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)

Két nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott felmérés adatai szerint 800 főként 15 és 25 év közötti férfiak, akik a kábítószerpiac felosztásáért harcolnak egymással. Míg korábban inkább lakásokban intézték el egymást, addig a mostani, elsősorban második- és harmadikgenerációs bevándorlókból alakult bandák a közterületeken tartózkodnak és véres leszámolásaikat is itt intézik el.

 

A rendőrsége elleni támadások választ jelentenek arra, hogy egy korábbi kormányintézkedés következtében megnőtt a rendőrségi jelenlét az utcákon. Ez az intézkedés azonban nem bizonyult elégségesnek.

Svédországban 2018 őszén választások lesznek és minden jel arra mutat, hogy a menekült kérdés az egyik legfontosabb választási vitatéma lesz a kampányban. Sokáig nem voltak hajlandók a bűnügyi statisztikákban nyilvántartani a külföldiek részarányát, mondván így elterelik a figyelmet magáról a bűnözésről, illetve annak okairól. De a számok napvilágra kerültek: a hosszú börtönbüntetésre elítéltek felének egyik vagy mindkét szülője külföldön született. A munkanélküliség 54 százalékos a bevándorlók között és a mostani kriminális bandák tagjainak 76 százalékának bevándorló háttere van.

Az okok között az iskolákra fordított pénzek 20 évvel ezelőtti megnyirbálása is szerepel. Mindezek mellett Svédországban összességében nem nőtt a bűnelkövetések száma, sőt tavaly kevesebb volt, mint az előző évben. De mivel a kriminalitás az utcára került, láthatóvá vált és az átlagemberben megjelent a félelem. Ráadásul nem az új migránsok jelentik a gondot, hanem a régóta ott élő, beilleszkedni nem tudó emberek sokasága.

A 2015-ös nagy migránshullám egyébként óriási kihívás elé állította a svéd társadalmat, amelynek hatásai még mai is érezhetőek, de aminek következtében megszigorították a határellenőrzést és a belügyminiszter bejelentette, hogy a jövőben szigorítás várható abban is, hogy csak annyi embert engednek be az országba, amennyiről gondoskodni is tudnak. A bejelentés követően újabb robbanás történt a malmői rendőrség parkolójában.

A svéd rendőrség lehetőségeikhez képest eddig mindent megtett Georg Spöttle szerint. De sem személyben, sem felszerelésben nincsenek arra felkészülve, hogy ezekkel a nagyon jól felfegyverzett, rendkívül agresszív, törvényeket és a rendőrséget semmibe vevő klánokkal fel tudják venni a harcot. Az eddig nagyon liberális és bevándorláspárti miniszterelnök már a hadsereg bevetését fontolgatja – mondta.

Stockholm, 2015. szeptember 12. Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én. Ezen a napon mintegy 250 migráns érkezett vonattal a svéd fővárosba. (MTI/EPA/Jonas Ektsromer)

Egy rendőr tájékoztatja a stockholmi pályaudvarra érkező illegális bevándorlókat 2015. szeptember 12-én. Ezen a napon mintegy 250 migráns érkezett vonattal a svéd fővárosba. (MTI/EPA/Jonas Ektsromer)

A Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában úgy fogalmazott, hogy a bevándorlók aránya a lakosság 20 százalékát elérve beszélhetünk kritikus tömegről. Ilyen esetekben a társadalom megbomlik – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy egyes statisztikák szerint ez a szám Nagy-Britanniában már meghaladta az ötvenet, ami azt jelenti, hogy több a bevándorló, mint a brit. Majd hozzátette azt is, hogy Németországban pedig már napi 800 bűncselekményt követnek el a migránsok.

Olyan problémákkal nézünk most már szembe, amit az állam, a rendőrség, a törvénykezés nem tud uralni – összegezte a helyzetet a szakértő. A régi módszerek nem vezetnek célra – fűzte hozzá. Súlyos milliárdokról beszélhetünk: drogból származó pénzek tisztára mosása, éttermekből származó bevételek. A leadózott pénzekből ingatlanok vásárolnak ezek a bűnszervezetek, az ebből befolyó pénz pedig már tiszta. Georg Spöttle szerint ezeknek a felderítéséhez szükség van a titkosszolgálatok munkájára is. A törvénykezésnek át kell gondolnia, milyen jogosultságokat ad a rendőri szerveknek, nyomozó hatóságoknak a kezébe – jegyezte meg.

A szakértő szerint a közelmúlt elkövetett terrorcselekmények elkövetői korábban már többször ültek börtönben, ezért feltételezhető, hogy nagyobb eséllyel radikalizálódnak a büntetés-végrehajtási intézményekben. Azt javasolta a biztonságpolitikai szakértő, hogy azokat a migránsokat, akiket valamilyen súlyos bűncselekmény miatt 12 hónapnál hosszabb időre elítélik, ki kell toloncolni az országból.