EU-csúcs: Meg kell őrizni a huszonhetek egységét

 

„Bízom benne, hogy sikerül majd megőrizni az Egyesült Királyság kilépése után az Európai Unióban maradó tagországok egységét, amely nélkül nem lett volna lehetséges továbblépni a brit kiválási tárgyalások második szakaszára” – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után, Angela Merkel pedig azt mondta, kemény munka áll az unió előtt az elkövetkező Brexit-tárgyalások során.

Sajtótájékoztatóján Tusk közölte: a huszonheteknek belső előkészítő egyeztetéseket kell kezdeniük, Londonnak pedig világosabbá kellene tennie az elképzeléseit a jövőbeli kapcsolatrendszert illetően. A volt lengyel kormányfő beszélt a dublini menekültügyi rendszer reformjáról is, hangsúlyozva, hogy a júniusi EU-csúcsig megállapodásra kell jutni. Mint közölte, lehetséges addig tető alá hozni az egyezséget, de „rendkívül nehéz” lesz.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Megerősítette korábbi véleményét pénteken az Európai Tanács elnöke a kötelező menekültügyi kvótákról, miszerint azok „hatástalanok” és „megosztóak”. Donald Tusk az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után leszögezte: a legfőbb cél az EU egységének megőrzése, illetve az illegális bevándorlás megállítása vagy legalább csökkentése kell legyen.

Tusk elmondta, nem a menedékkérők elosztása jelenti a megoldást a problémára, hiszen igaz, hogy a jogosultak 93 százalékát (nagyjából 32 ezer embert) áthelyezték a mechanizmus keretében, ez azonban kevesebb mint 2 százalékát teszi ki azoknak, akik menedékkérelmet nyújtottak be Európában. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kelet- és közép-európai országoknak szolidárisabbnak kellene lenniük a többi tagállammal a gyakorlatban.

Merkel kemény munkát jósol

Az eddigieknél még keményebb munka áll az Európai Unió és tárgyalói előtt, miután a tagállami vezetők a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdése mellett döntöttek – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó pénteki zárónapját követően. Merkel Emmanuel Macron francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az egy évvel ezelőtt kezdődött tárgyalássorozat folytatásaként széleskörű, mindkét fél számára fontos részletek tisztázását igénylő megbeszélések várhatók az Európai Unió bent maradó 27 tagországa és Nagy-Britannia kapcsolatainak jövőjéről, beleértve a kereskedelmet érintő kérdéseket. A kancellár hangsúlyozta, az eddigi előremutató eredmények a 27-ek egységének megtartásával megvalósult közös munkának köszönhető.

Angela Merkel német kancellár érkezik az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójának második napi ülésére Brüsszelben 2017. december 15-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Angela Merkel német kancellár érkezik az uniós országok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójának második napi ülésére Brüsszelben 2017. december 15-én (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Merkel reményét kifejezte, hogy továbbra is az egység szellemében folytatódnak a tárgyalások Nagy-Britanniával úgy fogalmazott: „csak együtt, 27-en fogunk eredményesen végezni a tárgyalásokkal”. Emmanuel Macron francia államfő a sajtótájékoztatón elmondta, a Brexit-tárgyalások második szakasza számos vitákat generál majd egyebek mellett a kereskedelmi feltételekről és a jövőbeli kapcsolatokról. A legfontosabb azonban, hogy a 27-ek meg tudják majd őrizni egységüket. A közös álláspont kialakítása és eredményes képviselete érdekében a közelgő tárgyalások során továbbra is kerülni kell a kétoldalú megbeszéléseket az Egyesült Királysággal – húzta alá.

A migrációs kérdéssel kapcsolatban a francia államfő kijelentette, egyetért német kollégájával abban, hogy jelentős előrelépések történtek a migráció okozta kihívások kezelése terén, ugyanakkor elengedhetetlen a tagországok közötti szolidaritás kinyilvánítása. A szolidaritás nem szűkíthető a külső partnerekkel való együttműködésre – közölte. Az uniós tagországoknak közösen kell a migráció külső és belső dimenzióira is válaszokat adó megoldáson dolgozniuk – húzta alá. Németország és Franciaország márciusig kíván közös javaslatot kidolgozni az euróövezet reformjára vonatkozóan. E tekintetben is közös, a tagállamok egyetértésén alapuló megoldás kialakítására van szükség Európa jövője érdekében. „Ha akarjuk, sikerülni fog” – mondta a német kancellár.

Merkel és Macron támogatja a hetes cikk szerinti eljárás megindítását

Franciaország és Németország támogatni fogja az Európai Bizottságot, ha úgy dönt, jövő héten megindíthatja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt – közölte Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján pénteken. Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóját követően a francia és a német vezető kijelentette, továbbra is reménykednek abban, hogy Mateusz Morawiecki új lengyel kormányfővel a következő napokban tervezett beszélgetésekkel elkerülhető az eddig példa nélküli uniós eljárás.

Angela Merkel hozzátette, megtesz mindent annak érdekében, hogy az uniós bizottság gyümölcsöző párbeszédet folytasson fontos partnerével, ugyanis az uniós intézmények és Lengyelország jobb együttműködése egész Európa számára előnyöket jelent. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön közölte, hogy jövő héten megindíthatja az Európai Bizottság az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelország ellen. Mint hangsúlyozta, ezen „tisztességtelen” eljárás megindítása, és annak lezárása között bizonyosan számos alkalommal tárgyalni fog Varsó a partnereivel.

Angela Merkel német kancellár (j) és Emmanuel Macron francia elnök az uniós országok állam- és kormányfői csúcstalálkozójának második napi ülését követő sajtóértekezleten Brüsszelben 2017. december 15-én – az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy megkezdődhet az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló egyeztetések második szakasza, mert előrelépés történt a távozás legfontosabb feltételeiről (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

Angela Merkel német kancellár (j) és Emmanuel Macron francia elnök az uniós országok állam- és kormányfői csúcstalálkozójának második napi ülését követő sajtóértekezleten Brüsszelben 2017. december 15-én – az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy megkezdődhet az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló egyeztetések második szakasza, mert előrelépés történt a távozás legfontosabb feltételeiről (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

Uniós tisztségviselők korábban arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak arra, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje az eljárást. Mások szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a brüsszeli testület „utolsó esélyként” ad még néhány hetet a lengyel kormánynak. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért a kormány szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát, korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánja a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Juncker: Sikeres a menedékkérők áthelyezésére szolgáló kvótarendszer

Érthetetlen, miért gondolják azt egyesek, hogy az eddig áthelyezett körülbelül harminckétezer ember veszélyt jelent az európai civilizációra – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után. Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Juncker elmondta, nem érti, hogy ez a kérdés miért váltott ki ilyen heves reakciókat, és higgadtságra kérte a vita résztvevőit.

Mint mondta, az elmúlt két évben a jogosult harmincötezer menekült több mint 90 százalékát sikerült áthelyezni a mechanizmus keretében. Európa és a tagállamai erősebbek annál, hogy ne tudnának „felszívni” ennyi embert – vélekedett.