Rekordszintre emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben, immár tizenegyedik egymást követő évben növekedve – közölte a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI).

A Világgazdaság információi szerint az inflációval korrigált globális katonai ráfordítások éves alapon 2,9 százalékkal, mintegy 2,89 billió dollárra nőttek, ami egy évtized alatt összesen 41 százalékos bővülést jelent. A növekedés üteme ugyanakkor elmaradt a 2024-estől, amit a kutatók elsősorban az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának csökkenésével magyaráznak.

Washington ezzel párhuzamosan növelte saját nukleáris és hagyományos fegyveres képességeire fordított kiadásait. Az Egyesült Államok továbbra is messze a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező ország, és a SIPRI szakértője, Diego Lopes da Silva szerint a kiadások a jövőben ismét emelkedhetnek.

Az öreg kontinensen a katonai kiadások 2025-ben 14 százalékkal emelkedtek. A szakértők ezt részben azzal indokolják, hogy a NATO-tagállamok egy része bizonytalannak ítéli az amerikai biztonsági garanciák jövőbeli megbízhatóságát, ami fokozott fegyverkezéshez vezetett.

Németország a negyedik helyre lépett elő a globális rangsorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött: katonai kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek.

Az ország védelmi ráfordításai ezzel először haladták meg 1990 óta a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintet. Összesen 22 európai NATO-tag érte el ezt a küszöböt.

A Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) beszámolója szerint a védelmi és biztonsági ipari szövetséghez tartozó vállalatok száma 2024 és 2025 között mintegy kétszázzal nőtt, majd 2025 novembere óta további száz céggel bővült, így összesen mintegy 550 vállalat működik az ágazatban.

Oroszország és Ukrajna a háború negyedik évében tovább növelte katonai kiadásait. Ukrajnában a védelmi ráfordítások a GDP mintegy 40 százalékát tették ki, és a kormányzati kiadások több mint 60 százalékát emésztették fel. Ázsiában – egyebek mellett Kínában, Japánban, Tajvanon, Indiában és Pakisztánban – szintén nőtt a katonai költekezés a térségi feszültségek miatt.

A Közel-Keleten ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést regisztráltak. Irán esetében a katonai kiadások inflációval korrigálva csökkentek a gazdasági nehézségek miatt, nominálisan azonban nőttek. A SIPRI előrejelzése szerint 2026-ban is folytatódhat a növekvő trend, tekintettel a világszerte fennálló konfliktusokra és geopolitikai feszültségekre – olvasható a Világgazdaság hasábjain.

Ebben a nemzetközi környezetben kell értelmezni a németországi fegyverkezésről szóló híreket. A hirado.hu korábban megírta azonban a fejlemények árnyoldalát is. Ilyen például az, hogy a német hadiipari óriásvállalat, a Rheinmetall úgy számíthat csaknem 2,5 milliárd eurós megrendelésre a német hadseregtől (Bundeswehr), hogy a kifejlesztett fegyverrendszerük még nem működőképes. A RAIDER nevű öngyilkos drónok körül ugyanis súlyos szakmai és technikai kérdés merült fel. A Berliner Zeitung minősített dokumentumokra és minisztériumi forrásokra hivatkozva tárta a nyilvánosság elé, hogy az új rendszer eredményei egészen kiábrándítóak. A fegyver csak korlátozottan alkalmas arra, hogy harctéri körülmények között is bevessék, mégis milliárdos tételű beszerzés indult.

A problémák ráadásul már a startnál jelentkeztek. A RAIDER indítása rakétás rásegítésű eljárással történik, ám a minisztériumi körökből származó információk szerint a rakétahajtás gyújtószerkezete mindkét teszt során meghibásodott. A tesztek menete eltért az eredetileg tervezett eljárásoktól, és a konstrukció több eleme sem nyújtott kielégítő teljesítményt. Nem véletlen, hogy a lap szerint a védelmi tárca köreiben a rendszert gúnyosan már PowerPoint-projektként emlegetik.

A történet különösen azért kelt vihart Berlinben, mert a versenytársak eközben már kézzelfogható eredményeket mutattak fel. A Helsing és a Stark fegyvergyártó vállalatok hasonló rendszerei 2025 novemberének végétől december elejéig valós műveleti környezetbe történő integrációjukat is sikeresen igazolták, és a kezdeti nehézségek után 95 százalék feletti találati valószínűséget értek el. Mindkét startup már lezárta a lőszertechnikai minősítést is. Ennek ellenére mégis jóval szigorúbb határidők szorítják őket, mint a Rheinmetallt.

A német fegyverkezési program más beszerzései körül is súlyos kételyek merültek fel. A második világháború óta történő legnagyobb német hadihajó beszerzési program kudarcos folyamatáról korábbi cikkünkben írtunk.

Kiemelt kép: Leopard 2A6 harckocsi tüzel a német hadsereg 203-as harckocsizó-zászlóaljának bázisán, az augustdorfi Rommel tábornagy laktanyában (MTI/EPA/Friedemann Vogel)