Mandátumok megoszlása

Feldolgozottság:
Képviselői
helyek száma
Az adatok folyamatosan frissülnek, a feldolgozottság állásától függően változhatnak

Mandátumott szerzett pártok

Megkérdőjeleződhet a Paks–2 projekt, teljesen kivonulhat a Roszatom Magyarországról az orosz állami hírügynökség szerint

| Szerző: hirado.hu
Az előző hét végén a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségen egy olyan cikk jelent meg, amelyben felvetették, hogy a Roszatom orosz energetikai vállalat kivonulhat Magyarországról az új kormány hivatalba lépése miatt. Mindez a Paks–2 projekt további sorsát is megkérdőjelezheti.

A RIA Novosztyin megjelent anyagot azzal a címmel tették közzé, miszerint

a Roszatom a Magyaroszágról való kivonulás „szélén áll” a kormányváltás miatt.

A Világgazdaság szemléje szerint az orosz cikkben azt írták: a kormányváltással új helyzet áll elő a Paks–2 beruházással kapcsolatban, miután Magyar Péter jelezte, hogy részletesen át akarják vizsgálni a projekt költségeit. A múlt hét elején, közvetlenül a választási után tartott nemzetköz sajtótájékoztatóján beszélt a beruházás túlárazottságáról,az érintett szerződések átnézéséről – szükség esetén újratárgyalásáról, felbontásáról – és a pénzügyi feltételek javításáról is

(A Tisza Párt elnöke azóta a legutóbbi, hétfői sajtótájékoztatóján is beszélt a beruházásról. Magyar Péter akkor azt mondta: át kell tekinteni a Paks 2-ről szóló titkos kormányhatározatokat és szerződéseket, és azt is meg kell vizsgálni, hogy át lehet-e strukturálni a hitelfeltételeket. Hozzátette még azt is: szeretné megérteni, hogyan nőtt a projekt költsége a kezdeti 12 milliárd euróról 24 milliárd euróra).

A RIA Novosztyi írásában nem fejtették ki részletesen azokat az okokat, amelyek a kivonulás mellett szólhatna – sőt még azt sem igazán tisztázták, hogy minek alapján feltételezik a Roaszatom lehetséges kivonulását.  Mindössze azt idézték fel, hogy Magyarország már 2010, a Fidesz-kormányok előtt is elköteleződött az atomenergia és a paksi atomerőmű bővítése mellett, és nemzetközi példákat hoztak fel az atomenergia kérdésével kapcsolatban.

Az írás szerzője így jutott el a cikk végére Magyar Péter személyéhez, akiről felidézte, hogy a Fidesz köreiből érkezett, és korábban elismerte, hogy muszáj fenntartani az orosz energiahordozók importját. Megjegyezte azt is, hogy bár a befagyasztott uniós források feloldásaminden bizonnyal jelentős lökést jelent majd, de nem csodaszer, tekintve, hogy a globális pénzügyi és energiaválságnak nincs jele a csillapodásnak, és Magyarország egy kis ország, gyenge gazdasággal”. „Ezért Magyar kijelentését, miszerint a Paks II projekt költségei jelentősen túlárazottak, önreklámnak és információs zajnak kell tekinteni” – tette hozzá.

A cikk végén mindezek ellenére aztán mégis úgy fogalmazott:

„Ha Magyar hosszú távon kíván vezetni, a választás egyértelmű. De ha mégis úgy dönt, hogy az orosz ajánlat túl drága, akkor megnézheti a piacot, körbekérdezhet, és kereshet valami olcsóbbat.  Négy év múlva pedig összecsomagolhat, és ellovagolhat a naplementében.”

Továbbra is folyik a munka Pakson, de a választás miatt egyre gyakrabban kerül szóba a projekt

Mindeközben Pakson a munka – amely elsősorban az 5. blokk betonozását és a 5. blokk munkagödrének mélyítését jelenti most – jelenleg is folyik: a Világgazdaság úgy tudja, hogy a tervezett ütemben halad. Információik szerint a napokban a beruházás egyes további részfeladatai is engedélyeket kaptak, 2036 december 31-ig érvényes hatállyal. A két újonnan épülő. 1200 megawatt teljesítményű blokkra Magyarország növekvő energiaigénye, a ma működő (de a tervezettnél feltehetően 20 évvel tovább üzemelő) atomerőmű majdani kiváltása, és a karbonmentes energiatermelés bővítése miatt lesz szükség.

A Világgazdaság ezzel kapcsolatban még azt is megjegyezte, hogy Magyar Péter a választási kampányban még azt mondta az ATV-ben, hogy „Paks II. bővítése már nem állítható le, és Magyarországnak pragmatikus kapcsolatokat kell fenntartania Oroszországgal.”

Az atomerőmű egyébként az utóbbi napokban még Orbán Viktor választásértékelő interjújában is szóba került. A miniszterelnök akkor azt mondta: hibáztak abban, hogy a projektek nem sikerült mostanáig befejezni.

Kiemelt kép: a Paksi Atomerőmű 2019. június 25-én (Fotó: MTI/Sóki Tamás)

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még