A londoni fémtőzsdén (LME) a három hónapos szállítású alumínium határidős árfolyama 3555 dollár volt tonnánként, ami 1,6 százalékos emelkedés az előző kereskedési nap zárásához képest. A kereskedés során a jegyzés 3569 dollárig is drágult, ami 2022 márciusa óta a legmagasabb ár.
A közel-keleti régióban zajló katonai konfliktus már arra kényszerített néhány helyi alumíniumkohót, hogy csökkentse a termelést, miközben a fémszállítást komolyan megzavarta a szoros február végi lezárása. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Irán támadást intézett két regionális kohó ellen, és az Emirates Global Aluminium, a régió legnagyobb termelője leállította az egyik üzemét.
Az öböltérség a nyersalumínium kulcsfontosságú szállítója, a globális termelés nagyjából tizedét adja.
Az iráni háború által érintett egyik legfontosabb, nem olajhoz vagy földgázhoz kapcsolódó nyersanyag, az alumínium árfolyama is hullámvasútra ült a konfliktus kezdete óta, ám úgy tűnik, hogy nincs megállás a fém drágulása terén.
A Világgazdaság szerint a Közel-Kelet energiában gazdag országai közül többen gondolták ugyanis azt, hogy bőséges gázkészleteiket olyan energiaigényes alapanyagok előállítására használják, mint az alumínium, így a globális kínálat 9 százaléka a régióhoz kötött. Emiatt az árak gyorsan el is indultak felfelé, ám miután egyes vállalatok képesek voltak a Hormuzi-szoros túloldalára irányítani az exportot, megnyugodni látszottak a kedélyek.
A válság csak tovább sújtja az amúgy is ezer sebből vérző európai autóipart, amely most mindenféle menekülő útvonallal kísérletezik. Ismert: az európai zászlóshajónak is tekinthető német gazdaságot a magas energiaárak küldték padlóra. Oroszországból már semmilyen nyersanyagot sem vásárolnak, így kőolajat és földgázt sem. Az iráni háború pedig az alternatív beszerzési lehetőségeket bombázta le. Nem véletlen, hogy a Volkswagen most azt tervezi: autók helyett rakétavédelmi rendszerek alkatrészeit gyártja, csakhogy meg tudjon menteni több ezer munkahelyet.
Az izraeli Rafael Advanced Defence Systemsszel működne együtt. Az elképzelés alapján a német cég osnabrücki gyárát – ahol jelenleg még autók készülnek – részben vagy teljesen átállítanák a Vaskupola légvédelmi rendszer alkatrészeinek gyártására.
Az alsó-szászországi üzemben mintegy 2300 ember dolgozik, és a gyár bezárása már régóta napirenden van. A Világgazdaság úgy tudja, hogy az üzemben gyártanák:
- a rakétákat szállító nehéz teherautókat,
- indítóállásokat,
- valamint az energiaellátó egységeket.
A rakéták egy másik németországi gyárban készülnének. A Financial Times értesülései szerint az átállás technikailag nem jelentene óriási kihívást. A szükséges beruházás viszonylag alacsony, és a gyártás akár 12-18 hónapon belül elindulhat.
Az autóipari válság a Volkswagen-csoport másik ikonját, az eddig nyereséges Porschét is utolérte, ahol a tőzsdepiaci mozgások arra engednek következtetni, hogy a befektetők elvesztették bizalmukat a német autógyártóval szemben, és beárazták az elmúlt évek inkonzisztens teljesítményét. Megfigyelők emlékeztetnek: a Porsche idén 5,5 százalék körüli árbevétel-arányos nyereséget prognosztizál, ami előrelépésnek tűnhet a 2025-ös 1,1 százalékos adathoz képest, ám jelentős visszalépés a válság előtti 2024-es esztendőhöz képest, amikor az eredmény 14,1 százalék volt. Nem véletlen, hogy a Volkswagen 2030-ig mintegy 35 ezer munkahely megszüntetését tervezi.
Kiemelt kép: Drezdában bemutatják az új Volkswagen ID.4 e-SUV-ot (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)