Az engedélyt azonban szigorú feltételekhez kötötték. A tranzakciók nem érinthetnek amerikai szereplőket vagy az amerikai pénzügyi rendszert, nem történhetnek más, szankciókkal sújtott szervezetek javára, és nem kapcsolódhatnak olyan tevékenységekhez, amelyek amerikai szankciók hatálya alá esnek. A vállalat ideiglenes működési engedélye éjfélkor járt le. A NIS hétfőn új hosszabbítási kérelmet nyújtott be, azt követően, hogy az OFAC-nak elküldték az orosz Gazpromnyefty és a Mol közötti előzetes adásvételi megállapodást. Ez volt az engedély meghosszabbításának az egyik feltétele.
Az OFAC októberben sújtotta szankcióval a NIS-t az orosz energiaszektor ellen elrendelt büntetőintézkedések keretében. A szankciók következtében leállt az Adria-kőolajvezetéken (JANAF), Horvátországon át történő nyersolajszállítás, és a pancsovai üzemben – az ország egyetlen kőolaj-finomítójában – leállt a termelés.
December 31-én azonban az OFAC különleges licencet adott ki a vállalat számára. Ennek értelmében indították újra a kőolaj-finomítói feldolgozást, a nyersolaj importját, valamint egyes pénzügyi tranzakciókat. Emellett az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről.
A kőolajszállítás január 13-án indult meg mintegy száz nap kihagyás után a JANAF-on keresztül.
A Mol-csoport január 19-én írt alá kötelező erejű szándéknyilatkozatot a Gazpromnyefttyel a NIS-ben fennálló 56,15 százaléknyi részesedésük megvásárlásáról.
Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya jelenleg 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
Kiemelt kép: Az orosz kőolajat szállító vezeték egyik európai fogadóállomása (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)