A NIS a szerb állami költségvetés egyik legnagyobb befizetője,  Szerbia egyik legjövedelmezőbb vállalata és egyik legnagyobb hazai exportőre, amely mintegy 11 000 embert foglalkoztat Szerbiában és a balkáni régióban (a vállalat Szerbia mellett érdekeltségekkel rendelkezik Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Romániában, de még Oroszországban és Angolában is jelen van).

Dubravka Djedovic Handanovic az Instagramon azt írta, hogy Szerbia hivatalosan is támogatta ezt a kérést. „Az OFAC máris reagált néhány hozzászólással, és reméljük, hogy már a hét folyamán közölni fogja az álláspontját. Egyre kevesebb idő van, és megoldást kell találni, de az állampolgárok ezt nem szenvedhetik meg, és nem maradhatnak üzemanyag nélkül. Ez nem fog és nem szabad, hogy megtörténjen” – közölte az energiaügyi miniszter.

Az Egyesült Államok még január 10-én jelentette be, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a többségi orosz tulajdonban lévő szerb vállalat ellen.

Szerbia eredetileg 45 napot kapott arra, hogy eltávolítsa az orosz tulajdonrészt a NIS-ből – ezt azóta többször meghosszabbították -, de a vállalat ezidáig nem teljesítette az elvárást.

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a szintén orosz Gazpromra.

Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.

A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a 11,30 százalékot átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re.

A kiemelt kép illusztráció. MTI/EPA/Makszim Sipenkov.