Majdnem két hétre leállt a kőolajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába, miután Ukrajna kétszer is megtámadta a Barátság kőolajvezetéket, először az orosz–ukrán, később az orosz–belarusz határnál. Szijjártó Péter külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az energiabiztonságunk elleni támadásokat, Orbán Viktor kormányfő pedig levelet írt Donald Trump amerikai elnöknek, aki szinte azonnal válaszolt. Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója egy interjúban arról beszélt, hogy beláthatatlan következményekkel járna a Barátság kőolajvezeték teljes és végleges leállása. Csütörtökön végül helyreállt az ellátás, és újraindult a a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába és így Magyarországra.

A támadással kapcsolatban Kaiser Ferenc arról beszélt a hirado.hu-nak, hogy negatívan hat hazánk energiabiztonságára, ha a Barátság kőolajvezeték akárcsak egy rövid időre is leáll, mivel az adriai vezeték csupán opcionális a magyar kőolajellátás szempontjából. Az oroszországi nyikolszkojei szivattyúállomás elleni támadás azért is volt különösen súlyos, mivel ez az a kritikus csomópont, ahonnan a Barátság vezeték szétválik több különböző irányba. A szakértő szerint a mostani támadás az orosz–ukrán háború megváltozásával, végső soron

a harcoló felek egymás kifárasztására irányuló stratégiájának átalakulásával van összefüggésben.

A kritikus infrastruktúra elleni támadások a háború eddigi három és fél évét végigkísérték, azonban a szakértő szerint Ukrajnát a nyugati szövetségesek korábban korlátozták, hogy a kapott fegyvereket milyen mélységben használhatják Oroszország ellen. Az utóbbi időben ezen a téren történt egyfajta elmozdulás,

a legutóbbi ukrán támadás tehát a rendszer logisztikai képességeire irányult, hogy ezzel korlátozzák az orosz olajexportot.

Ez nem kis részben az ukrán dróniparban történt fejlesztéseknek köszönhetően történt, amely olyan nagy hatótávolságú fegyverek fejlesztését eredményezték, mint a 3000 kilométer hatósugarú Flamingo robotrepülőgép, amelyről a hirado.hu oldalán korábban már foglalkoztunk.

A viszonylag olcsó, de nagy hatótávolságú Flamingo képes akár egytonnás robbanófejet eljuttatni Oroszország területére.

A hatásai elsősorban az orosz légvédelmi rendszert és az ipari célpontokat érhetik, amelyek fokozott védelmet igényelnek a jövőben, így akár az árnyékflotta is érintett lehet, ha az ukránok azokat a kikötőket kezdik vele támadni, ahol az orosz olajat szállító tartályhajókat feltöltik rakománnyal. A szakértő szerint a hasonló robotrepülőgépek bevetése – amely tömegtermelése az idei év végén kezdődhet el, azonban Kaiser Ferenc szerint Ukrajna akár már októberben legalább 200 darab ilyen fegyverrel rendelkezhet majd – arra kényszerítheti az oroszokat, hogy több légvédelmi rendszerüket is visszavonják a frontról az ipari területek és a nagyvárosok védelmére.

A Barátság vezeték elleni támadás főleg azokat az országokat érintette súlyosan – mint például Magyarország és Szlovákia –, amelyek továbbra is nagymértékben függenek az orosz olajtól, míg mások – Németország, Lengyelország vagy a balti államok – „színleg” már alternatív forrásokra támaszkodnak. „Bizonyos mennyiségű, például cseppfolyósított orosz földgázt vesz egy csomó európai ország, de azokat a Jeges-tenger partvidékén töltik meg, így nem annyira láthatók, mint a csővezetékek. Sokan pedig illegálisan – kvázi »csempészolajat« – szereznek be az orosz »árnyékflottáról«, de a nagy vezetékek megálltak” – fejtette ki a szakértő. Mindez összefügg az energiahordozókból származó bevételek, valamint az orosz lakossági kereslet alakulásának kérdéseivel is. Kaiser Ferenc itt emlékeztet arra, hogy a legutóbbi ukrán támadások az orosz finomítókapacitás 20 százalékát érintették.

„Egy háborúban mindig a fegyveres erők igényei az elsők, az orosz haderő harckocsijai, repülőgépei nem állhatnak meg.”

„Ilyenkor, ha kiesés van – csökken az üzemanyag-termelés, kevesebb a dízelolaj, kevesebb a benzin, kevesebb a kerozin –, akkor a polgári fogyasztást fogják korlátozni” – mutatott rá Kaiser Ferenc. Hozzátette, ezért a jelenlegi helyzet rövid távú nyertese Fehéroroszország lehet, amely most is Oroszországnak értékesíti finomítókapacitásainak fölöslegét.

Végül, de nem utolsósorban kérdéses, hogy milyen hatással bír a háború átalakulása a diplomáciai kapcsolatokra. Kaiser Ferenc szerint Szlovákia nem reagált olyan hevesen a támadásra, valamint – Robert Fico miniszterelnökre hivatkozva – arról beszélt, Pozsony mintha az utóbbi időben engedékenyebb hangnemet ütne meg. Ezzel szemben a magyar–ukrán kapcsolatok tovább romlottak. A szakértő szavai alapján tehát az látszik, hogy Ukrajna akár felbátorodhat, hogy további hasonló támadásokat hajtson végre, tekintet nélkül arra, hogy ezzel harmadik országoknak okoz vele kárt, vagy sem.

Kiemelt kép: A Mol Nyrt. Dunai Finomítójában a Barátság kőolajvezeték fogadóállomása (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)