A polgárok nettó vagyona Európa országaiban nagy eltéréseket mutat, és évről évre változik – írta a UBS felmérése alapján az Euronews. Mint ismertették, a pénzintézet 2025-ös globális vagyonjelentése szerint – amely a 2023 eleje és 2024 vége közti időszakra vonatkozik – a felnőttek vagyona a legtöbb európai országban nőtt, míg néhány országban csökkent.
A UBS a mediánt és az átlagot is nézve ismertette a vagyonnak a helyi pénznemben mért, az infláció értékével korrigált változását. Az Euronews megjegyezte, hogy ezek közül a mediánt relevánsabbnak tartják abból a szempontból, hogy azt – az átlaggal ellentétben – kevésbé befolyásolják a szélsőségesen kiugró értékek.
Ezzel kapcsolatban ismertették, hogy Magyarországon volt a legmagasabb az egy felnőttre jutó medián vagyon reálnövekedése, amely 2023 és 2024 között 18,6 százalékkal emelkedett.
A medián vagyon növekedése néhány más európai országban is elérte a 15 százalékot vagy annál magasabb értéket, többek között Litvániában (16,9 százalék), Svédországban (15,3 százalék), Olaszországban és Lettországban (mindkettő 15 százalék) – tették hozzá. Európa öt legnagyobb gazdaságát nézve az olaszok után az Egyesült Királyságban volt a legalacsonyabb (5,3 százalék) a vagyonnövekedés. Franciaország (10,3 százalék), Németország (9,5 százalék) és Spanyolország (9 százalék) e két véglet között helyezkedtek el.
Ami az átlagot érinti, ott Magyarország az összesen 38 országot tartalmazó rangsorban (amelyen Európán kívüli államok is szerepeltek) a 16. helyre került 6,5 százalékkal. Az Euronews szerint az átlagot nézve nagyon más kép rajzolódott ki, mint a mediánnál. Több országban is csökkenés volt tapasztalható a felnőttenként mért vagyonban: ez Belgiumra, Oroszországra, Luxemburgra, az Egyesült Királyságra, Észtországra, Franciaországra és Törökországra volt elmondható.
Kiemelt kép: Debrecen, 2016. január 4. A megújított húszezer és tízezer forintos bankjegy részlete. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor.