Az Irán elleni amerikai légicsapásokat követően az iráni parlament úgy döntött, hogy a Hormuzi-szorost „le kell zárni” – közölte a Press TV Eszmail Kowszari iráni vezérőrnagyra hivatkozva, aki az iráni törvényhozás nemzetbiztonsági bizottságának a tagja.
Beszámolójuk szerint ugyanakkor a vezérőrnagy azt mondta:
a „végső döntést” a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács hozza meg a tengeri blokád ügyében.
A Hormuzi-szoros a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl között fekszik, és az egyetlen tengeri átjáró a Perzsa-öbölből a nyílt óceánra, ami kritikusan fontos hajózási útvonallá teszi – emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Sky News. A térségben már korábban is megnehezítették a hajózást a jemeni húszi lázadók támadásai, akik Irán szövetségesinek számítanak.
Nagyobb hatása lehet még az ukrajnai háborúnál is
A Sky News azt is hozzátette: szakértői vélemények szerint a szoros lezárása által okozott gazdasági sokkhatás nagyon nagy lehet. A Hormuzi-szoroson halad át ugyanis a világ olaj- és gázszállítmányainak nagyjából 20-30 százaléka halad át.
Phillip Ingram volt brit katonai hírszerző tiszt a csatornának nyilatkozta arra figyelmeztetett: ha Irán lezárja a szorost, az hatalmas globális „gazdasági sokkot” fog okozni. Hozzátette: Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah valószínűleg reagálni fog az amerikai támadásra, hogy elkerülje az arcvesztést, és ez „nagyon, nagyon aggasztó” lehet.
„Egy ilyen gazdasági sokk után, amit ez világszerte okozna, aprópénznek tűnne az, ami akkor történt, mikor Oroszország alig több mint három évvel ezelőtt megszállta Ukrajnát”
– mondta Ingram.
Az Euronews mindehhez hozzátette: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2023-ban a Hormuzi-szoroson keresztül naponta mintegy 20 millió hordó nyersolaj és finomított termék haladt át. Ennek a mennyiségnek mintegy 70 százaléka Ázsiába irányult, a legnagyobb címzettek között Kínával, Indiával és Japánnal.
Becslések szerint ebből mindössze naponta 4,2 millió hordónyi nyersolaj irányítható át szárazföldi útvonalakra, szaúdi és emírségi vezetékeken át.
„A Hormuzi-szorosban kialakuló bármilyen elhúzódó válság nemcsak a kulcsfontosságú öböl menti termelők – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Irak és Katar – szállításait zavarná meg, hanem a világ tartalék termelési kapacitásának nagy részét is elérhetetlenné tenné, amely a Perzsa-öbölben összpontosul ”– figyelmeztetett korábbi jelentésében az IEA.
Mindeközben a gázpiacok még inkább ki vannak téve a lehetséges zavaroknak, mivel a Katarból – a világ második legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőréből – és az Egyesült Arab Emírségekből származó összes LNG-exportnak át kell haladnia a szoroson. Az IEA jelentése szerint 2023 első tíz hónapjában 90 milliárd köbméternyi LNG haladt át a szoroson.
Kiemelt kép: az amerikai haditengerészet 2019. május 1-jei felvétele az állomány Boxer nevű hadihajójáról a kaliforniai San Diego-öbölben. Donald Trump amerikai elnök július 16-án bejelentette, hogy a Boxer lelőtt a Hormuzi-szorosban egy iráni drónt, amely 900 méterre megközelítette a hajót. MTI/AP/Amerikai haditengerészet/Jesse Monford.











