A Bloomberg információi szerint a tervezetről – amely a 2015-ben, „Made in China 2025” néven bemutatott tízéves terv folytatása lenne – több tanácskozást tartottak a kínai vezetők.
Az új terv részeként a következő évtizedekben jelentősen felpörgetnék a chipgyártást Kínában.
A politikai döntéshozók – akik most készítik elő Peking következő, 2026-ban kezdődő ötéves tervét is – arra törekednek, hogy a feldolgozóipar részesedése a bruttó hazai össztermékből (GDP) stabil szinten maradjon közép- és hosszú távon – mondta a Bloomberg forrásainak egyike, megjegyezve: ez a célkitűzés ellentétes azzal, ahogyan az Egyesült Államok elképzelné a kínai gazdaság átalakítását.
A tervek (mind a Made in China, mind az ötéves terv) tartalmát még vitatják, és jelentős változásokon mehetnek keresztül, mielőtt nyilvánosságra hozzák őket. Az ötéves tervet a következő, 2026 márciusában tartandó éves törvényhozási ülésen hozzák nyilvánosságra, míg a következő gyártási tervezetet bármikor – akár az ülés előtt, de akár utána is – bemutathatják – mondta az Bloomberg forrásainak egyike.
Mint a hírügynökség emlékeztetett: a Trump-kormányzat arra törekszik, hogy Kínát a nagyobb fogyasztás irányába terelje, miközben az exportellenőrzés és a vámok segítségével „stratégiai szétválasztást” hajtanának végre Kínával szemben az Egyesült Államok önállóságának növelésére irányuló erőfeszítések részeként, olyan területeken, mint az acélipar, a gyógyszerek és a félvezetők gyártása. Mindeközben Peking többek közt a saját nemzetbiztonsági aggályaira hivatkozva küzd ezekkel a törekvéssekkel.
„Tovább kell erősítenünk a feldolgozóipart, ragaszkodnunk kell az önállóság és az önfejlesztés elveihez, és el kell sajátítanunk a kulcsfontosságú alaptechnológiákat”
– mondta Hszi Csin-ping alig fél hónapja, május 19-én egy Henan tartományban tett gyárlátogatáson.
A kínai kormányzat 2015-ben adta ki az előző tízéves gyártási tervet, a „Made in China 2025” tervet, amelynek középpontjában az áll, hogy Kínának vezető szerepet kell betöltenie az elektromos járművektől kezdve a kereskedelmi repülőgépe gyártásán át a félvezetőkig és a robotokig bezárólag mindenben. Az Államtanács akkoriban azt a célt tűzte ki, hogy a nemzetet 2035-re „közepes szintű” globális gyártóhatalommá, 2049-re – a Kínai Népköztársaság megalapításának századik évfordulójára – pedig „jelentős gyártóhatalommá” fejlesszék tovább.
A Bloomberg Economics és a Bloomberg Intelligence kutatásai azt mutatják, hogy a „Made in China 2025” terv nagyrészt sikeres volt: a Bloomberg kutatói által nyomon követett 13 kulcsfontosságú technológiai szektor közül ötben Kína globális vezető pozíciót ért el, hét másikban pedig gyors ütemben zárkóznak fel.
Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai elnök érkezik (k) a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó találkozójára a moszkvai Kremlben 2025. május 8-án. Hszi a győzelem napi díszszemlére érkezett az orosz fővárosba. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulóját (Fotó: MTI/EPA pool/Jurij Kocsetkov)