Dan Jorgensen energiaügyi uniós biztos kedden közölte, hogy az Európai Unió teljes mértékben megszünteti az orosz energiától való függőségét. Az Európai Bizottság által előterjesztett REPowerEU-ütemtervére hivatkozva kezdeményezik, hogy 2027 végére kivonják az uniós piacokról az orosz olaj, gáz és atomenergia felhasználását. Az erről szóló törvényjavaslatot jövő hónapban teszik közzé. Az uniós tagállamok nem köthetnének új megállapodásokat az orosz vezetékes gázt és a cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító szolgáltatókkal. Az azonnali ügyletekről szóló szerződéseket pedig 2025 végéig kellene megszüntetniük.
Az EU energiaügyi biztosa hangsúlyozta, hogy a szankciókkal ellentétben a javaslatok elfogadásához nem lesz szükség egyhangú támogatásra, így Magyarországot és Szlovákiát is kihagynák a döntéshozatalból. Dan Jorgensen szerint az Európai Unió része, hogy szükség esetén a többség hozza meg a döntéseket. Hozzátette, hogy amennyiben bizonyos országok nem függetlenednének az orosz gáztól, úgy a szokásos eljárások keretében lépnének fel – számolt be róla a Politico.
Egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bizottság milyen eszközökkel kényszerítheti azok a tagállamokat, amelyek erősen függenek az orosz energiahordozóktól. A helyzet súlyosságáról Hortay Olivért, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágvezetőjét kérdeztük.
„Akár találnak jogi kerülőutat, akár nem, ez a stratégia súlyosan sérti Magyarország szuverenitását. Az energiapolitika tagállami hatáskör, egy országra sem lehet rákényszeríteni, hogy kitől és milyen mennyiségű energiát vásároljon”
– fejtette ki a Századvég szakértője.
Hortay Olivér az egész eljárást felháborítónak tartja. Hozzátette, hogy Magyarország már többször jelezte, hogy nem támogatja az orosz energiaszállításokra vonatkozó szankciókat, mivel ezek gazdasági és társadalmi szempontból is katasztrofális következményekkel járhatnak.
Dan Jorgensen, az Európai Bizottság energiaügyért és lakhatásért felelős dán tagja beszél az Európai Parlament plenáris ülése után tartott sajtótájékoztatón Strasbourgban 2025. május 6-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)Duplázódó energiaárak, növekvő szegénység
A Századvég szakértője szerint az orosz gáz visszaszorítása már eddig is jelentős költségnövekedést okozott az európai piacon. „Az orosz gázimport csökkentésével a korábbiak kétszeresére emelkedtek az árak, ami nagyon súlyos versenyképességi hátrányokat idézett elő a közösség egészében. A Draghi-jelentés világosan rámutat, hogy egy európai iparvállalatnak négyszer, ötször annyit kell fizetnie a gázért, mint az amerikai versenytársának.”
Hortay Olivér hozzátette, hogy azokban az országokban, ahol nincs a rezsicsökkentéshez hasonló hatósági védőháló, ott a lakossági tarifákban is megjelent az áremelkedés.
„Az európai energiaszegények aránya 5 százalékról 23 százalékra nőtt – ez azt jelenti, hogy ma már minden negyedik európai nem tudja rendesen felfűteni az otthonát”
– jelentette ki.
A Századvég számítása szerint a háború és a szankciók egy átlagos magyar családnak eddig 2 millió forintnyi többletkiadást okoztak. Hortay Olivér úgy látja, hogy az EU javaslata újabb kétszeres áremelkedést idézne elő. „Ennek beláthatatlan versenyképességi és társadalmi negatív következményei lennének. Nem világos, hogy miért kellene az európaiaknak mindezt vállalniuk, és miért lenne előnyös a közösség egészének, ha a következő években teljesen kitiltaná az Európai Bizottság az orosz energiahordozókat az európai piacról.”
Félremagyaráznak egy 2022-es határozatot
Hortay Olivér arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keddi javaslata félrevezetően hivatkozik egy 2022-ben elfogadott tagállami megállapodásra. „A megállapodás csak arról szólt, hogy önkéntes alapon 2027-ig meg kell teremteni a lehetőséget az orosz energiahordozók kiváltására, tiltásról szó sem volt. Ez egy teljesen ésszerűtlen megközelítés, amit az Európai Bizottság képvisel.”
Kiemelte, hogy hiába csökkentették a teljes orosz gázarány az EU-ban, Oroszország továbbra is meghatározó szereplője maradt a piacnak. Példaként említette Franciaországot és Belgiumot, ahol növelték az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját. „Tavaly az EU gázellátásának csaknem 20 százalékát Oroszország adta.”
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat 2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án (Fotó MTI/EPA/Clemens Bilan)Az Európai Bizottság a következő hónapban a hosszú távú szerződésekből való kilépés jogi lehetőségeire is javaslatot tesz. A tagállamoktól elvárják, hogy egy ütemtervet dolgozzanak ki az orosz energia kivezetéséről. A döntés elfogadását az Európai Parlament és az Európai Tanács nyilatkozata is befolyásolhatja.
A helyzet súlyosságát tovább fokozza, hogy Magyarország 2021-ben 15 évre szóló szerződést kötött a Gazprommal. A szerződés záradékában általában azt is rögzítik, hogy a mennyiség legalább 95 százalékát abban az esetben törleszteni kell, ha nem történik szállítás. Az Európai Bizottság tiltása értelmében évekig fizethetne a magyar állam egy olyan szolgáltatásért, amit a gyakorlatban nem vett igénybe.
Kapcsolódó tartalom
Magyarország és Szlovákia is elutasítja a javaslatot
Orbán Viktor miniszterelnök szerint súlyos veszélyt jelentene Magyarországnak az Európai Bizottság javaslata. Mint mondta, az energiahordozókat csak drágábban lehetne beszerezni, ami a magyar rezsicsökkentési rendszer végét jelentené.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy újabb súlyos hibának nevezte a brüsszeli testület javaslatát.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az orosz energiahordozók ideológiai alapú kizárása egész Európában gazdasági nehézségeket okozna, valamint Magyarország energiaellátásának biztonságát is veszélybe sodorná.
Hozzátette, hogy a magyar kormány nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Bizottság más tagállamokkal fizettesse meg Ukrajna gyors uniós csatlakozásának és a fegyverszállításoknak az árát. Szijjártó Péter szerint a javaslat az európai országok szuverenitását is sértené.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szintén elutasítja a tervet, amely szerinte gazdasági öngyilkosság lenne. A döntés Bulgáriát és Csehországot is negatívan érintené.
A kiemelt kép illusztráció.