A szántóföldi növények árzuhanása feltette az i-re a pontot. Az a hatásegyüttes, amibe többek között a klímaváltozás, az EU agrárpolitikája és középtávú tervei, a munkaerő-kérdések, a fogyasztók szemléletváltozása, a költséghullámzások tartoznak, eszmélésre késztette az igen koncentrált kínálattal bíró növénytermesztő társadalmat. A kitérő manőverek révén egy új mezőgazdaság és élelmiszerértéklánc alakul ki.
A FAO élelmiszerár-indexe (FFPI) 118 ponton állt 2024 januárjában, ami 1,2 ponttal (1,0 százalékkal) alacsonyabb a decemberi szintnél.
A gabona- és húsárindexek csökkenése túlszárnyalta a cukor árának emelkedését. A tejtermékek és a növényi olajok esetében csak csekély korrekciót regisztráltak. Az index 13,7 ponttal (10,4 százalékkal) maradt az egy évvel ezelőtti érték alatt.
A részindexek a következő mozgásokat mutatják:
- A FAO Gabonaárindex átlagosan 120,1 pontot ért el januárban, ami 2,7 ponttal (2,2 százalékkal) alacsonyabb, mint decemberben, és 27,4 ponttal (18,6 százalékkal) a 2023. januári értékéhez képest. Az esést csak a rizs árának 1,2 százalékos emelkedése mérsékelte.
- A FAO növényi olajárindex átlagosan 122,5 pontot ért el januárban, ami kis mértékben, 0,2 ponttal (0,1 százalékkal) magasabb az előző hónaphoz képest, de még mindig 17,9 ponttal (12,8 százalékkal) elmarad a 2023. januári értéktől. A stagnálás annak köszönhető, hogy a pálma- és napraforgómag-árak emelkedése ellensúlyozta a szója- és repceolaj jegyzések csökkenését.
- A FAO tejárindex átlagosan 118,9 pontot ért el januárban, gyakorlatilag nem változott a decemberi értékhez képest, és 25,8 ponttal (17,8 százalékkal) maradt el az egy évvel ezelőtti értéktől. Januárban nőttek a vaj és a teljes tejpor (WMP) nemzetközi árjegyzései, ami ellensúlyozta a sovány tejpor (SMP) és a sajt árcsökkenését.
- A FAO húsárindex átlagosan 109,8 pontot ért el januárban, ami 1,5 ponttal (1,4 százalékkal) alacsonyabb, mint decemberben. Ez már a hetedik egymást követő havi csökkenést jelenti, és 1,3 ponttal (1,2 százalékkal) alacsonyabb a tavalyi értékénél. Januárban nem szokatlan, hogy visszaesik a húsok iránti kereslet.
- A FAO cukorárindexe januárban átlagosan 135,3 pontot ért el, ami 1,1 ponttal (0,8%-kal) magasabb, mint decemberben és 18,5 ponttal (15,9 százalékkal) az egy évvel ezelőtti értéknél. A cukor világpiaci árának növekedését főként a brazíliai aszály miatti aggodalmak, valamint a kedvezőtlen thaiföldi és indiai termelési kilátások okozták.
Kapcsolódó tartalom
Sosem történt meg, hogy az értéklánc árai párhuzamos emelkedést tudtak mutatni 2022-ben. Sokan el is hitték, hogy ez így fog maradni. De 2023 elején gyorsan jött a kijózanodás: visszaállt a megszokott rend, a lánc elején estek leggyorsabban és a végén a leglassabban az árak.
A másfél évig csökkenő trendben lévő kiskereskedelmi élelmiszer-forgalom magáért beszél (persze értékben maradt a trendszerű emelkedés eközben is). Nem is beszélve szerkezetének igen kedvezőtlen, régi időket idéző visszarendeződéséről. Emiatt a Maslow-piramis a feje tetejére állt, minek következtében a magas hozzáadott értékű élelmiszerek sorra hullanak ki a kosárból.
Kapcsolódó tartalom
A 2023. évi helyzet másik jó mutatója az agrárolló. A mezőgazdasági ráfordítási árak a termelői áraknál jelentősebben nőttek, az agrárolló értéke 88 százalék volt 2023 I–III. negyedévében. A világpiaci élelmiszerárak tovább mérséklődnek ebben az évben, az index értéke egyre lassuló ütemben csökken, de 100 felett marad. A hazai élelmiszerárak csökkenése is folytatódik, de szintén lassuló ütemben. Az agrárolló év végi számai vissza fognak állni a tavalyi szint közelébe – olvasható az Agrokép hasábjain.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)