Gyász

Elhunyt Tordy Géza színművész

EU-prognózis: javulnak az európai gazdaság kilátásai

A tartós a kihívásokkal teli globális környezet ellenére javulnak a gazdasági kilátások, az európai gazdaság továbbra is ellenálló képességet mutat – írta az Európai Bizottság a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a prognózist ismertetve közölte, az alacsonyabb energiaárak, a kínálati korlátok mérséklődése és az erős munkaerőpiac kismértékű növekedést eredményezett 2023 első negyedévében, ez eloszlatta a recessziótól való félelmet.

A vártnál jobb évkezdés az EU gazdaságának növekedési kilátásait 2023-ban – a téli időközi előrejelzés szerinti 0,8 százalék helyett – 1 százalékra, 2024-re pedig a korábban várt 1,6 százalékról 1,7 százalékra emeli.

Az euróövezetre vonatkozó várakozások szintén felfelé módosulnak és hasonló nagyságrendűek: 2023-ban 1,1, illetve 2024-ben 1,6 százalékos GDP-növekedés várható. A továbbra is fennálló árnyomás az inflációt is felfelé módosította, 2023-ban 5,8 százalékra, 2024-ben pedig 2,8 százalékra az euróövezetben.

Az első negyedévben a GDP 0,3 százalékkal nőtt az EU-ban, az euróövezetben pedig 0,1 százalékkal. A mutatók a második negyedévben folytatódó növekedésre utalnak – tette hozzá az uniós biztos.

Az Európai Bizottság az előrejelzésben azt írta: az európai gazdaságnak sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni háborújának kedvezőtlen hatását, az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős visszaesésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot.

A jelentősen alacsonyabb energiaárak csökkentik a cégek termelési költségeit, mérséklődnek a fogyasztók energiaszámlái is.

A magánfogyasztás ugyanakkor visszafogott marad, mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól. Minthogy az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak – jegyezték meg.

Kiemelték: 2023 első negyedévében az energiaárak meredek csökkenése közepette az uniós infláció tovább mérséklődött. A maginfláció – az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélküli infláció – tartósabbnak bizonyul. Márciusban történelmi csúcsot, 7,6 százalékot ért el, de fokozatosan csökkenni fog, mivel a haszonkulcsok elnyelik a magasabb bérnyomást és szigorodnak a finanszírozási feltételek – írták. Éves alapon az euróövezet maginflációja 2023-ban átlagosan 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben 3,2 százalékra csökken – tették hozzá.

A prognózis szerint az EU aggregált államháztartási hiánya 2022-ben a GDP 3,4 százalékára csökkent.

Idén és jövőre az energiaárak csökkenése lehetővé teszi a kormányok számára, hogy fokozatosan leállítsák az energiatámogatási intézkedéseket, ami további hiánycsökkentést eredményez majd, idén a GDP 3,1 százalékára, 2024-ben pedig 2,4 százalékra. Az EU GDP-arányos adóssághányada az előrejelzések szerint 2024-ben 83 százalék alá csökken (az euróövezetben 90 százalék), ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet – jegyezték meg.

Az előrejelzés szerint a munkaerőpiac továbbra is ellenáll a gazdasági lassulásnak. A foglalkoztatás növekedése idén 0,5 százalék lesz, majd 2024-ben 0,4 százalék. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6 százalék felett marad.

Noha a bérnövekedés eddig jóval az infláció alatt maradt, azonban tartósabb béremelések várhatók egyebek mellett a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelése és általában véve a munkavállalók részéről az elvesztett vásárlóerő visszaszerzésére irányuló nyomás miatt.

Ami Magyarországot illeti, az uniós jelentés szerint 2022 második felében a magyar GDP zsugorodott, az infláció pedig emelkedett.

Az éves GDP-növekedés 2022-es 4,6 százalékról 2023-ban 0,5 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,8 százalékra emelkedik majd – írták.

A jelentés szerint az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex, a HICP 2023 első negyedévében 25,9 százalékon tetőzött, az üzemanyag-ársapka kivezetése után. Az inflációs ráta a következő negyedévekben várhatóan mérséklődik, az alacsonyabb nyersanyagárak, a forint erősödése és a gyenge fogyasztói kereslet miatt. Az éves átlagos inflációs ráta a prognózis szerint 2022-es 15,3 százalékról 16,4 százalékra emelkedik 2023-ban, majd 2024-ben 4 százalékra csökken.

A magyar államháztartás hiánya 2022-ben magas volt, a GDP 6,2 százalékát tette ki, azonban a hiány idén annak 4 és jövőre 1,5 százalékára csökken majd.

A foglalkoztatottságra vonatkozóan az uniós testület megállapította, hogy a munkaerő-kereslet rugalmas maradt Magyarországon, a munkanélküliségi ráta előrejelzések szerint 4,2 százalékra emelkedik átlagosan idén, majd jövőre 4 százalékra csökken. A szakképzett munkaerő hiánya azonban továbbra is problémát fog jelenteni, amit a népesség elöregedése tovább súlyosbít.

A nominálbérek növekedése továbbra is erőteljes marad, a reálbérek pedig, amelyek jelenleg a magas infláció miatt csökkennek, 2023 őszétől várhatóan ismét emelkedni fognak – írta tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.

Kiemelt képünk: Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos sajtótájékoztatót tart az Európai Bizottság (EB) tavaszi időközi gazdasági előrejelzéséről Brüsszelben 2023. május 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Ajánljuk még