Franciaország és Spanyolország helyzete is indokolttá teszi az Európai Központi Bank (EKB) márciusi, félpontos kamatemelési szándékát. Egyes tisztviselők pedig kifejezetten azon az állásponton vannak, hogy az infláció kordában tartásához további komoly lépésekre lesz szükség.

A befektetői várakozások szerint az EKB szigorú monetáris politikát tűzhet ki célul, amely magában foglalja a megszorítások lehetőségét, valamint a betéti kamatok további emelését 2024-ig.

Philip Lane vezető közgazdász szerint a központi bank egy ideig magas szinten tarthatja a hitelfelvételi költségeket.

Kapcsolódó tartalom

A jelenleg 2,5 százalékos EKB betéti kamat tovább növekedhet: a befektetői várakozások 3,5 százaléknál is magasabbat várnak, miközben még sosem érte el a 4 százalékot. A politikai döntéshozók márciusi találkozója előtt elemzik az inflációs adatokat. Az eurózóna adatait csütörtökön tehetik közzé, az elemzők az áremelkedés csökkenését várják, 8,6 százalékról 8,3 százalékra.

Azonban a közgazdászok között sincs egyetértés abban, hogy tartósan csökkenő pályára kerülne az áremelkedés. A mögöttes árfelhajtó hatás miatt sokan az árak hullámzására számítanak.

Szűkülő politikai mozgástér

Bár a francia és a spanyol inflációs számok az eurózóna legalacsonyabbjai közé tartoznak, a politikai vezetés egyre nagyobb kihívásokkal szembesül.

Kapcsolódó tartalom

Emmanuel Macron francia elnök a nyugdíjrendszer átalakítása miatt tüntetésekkel és tiltakozásokkal néz szembe, a tavalyi évben nyújtott energiaár-kompenzációt pedig kénytelen volt visszavonni az államháztartásra nehezedő nyomás miatt.

Brüsszel, 2022. június 23. Emmanuel Macron francia elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtóértekezletet tart az EU kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, MTI/EPA/Olivier Hoslet

Francois Villeroy de Galhau, a Bank of France vezérigazgatója úgy véli, hogy a szárnyaló árak a csúcshoz közelednek, és az EKB jövő havi kamatemelése után javulásra számít.

Spanyolországban azonban komolyabb kihívással szembesül Pedro Sanchez miniszterelnök. Az idei évben közeledő választások miatt a spanyol kormány számára különösen fontos lenne, hogy féken tartsa az árakat.

Kapcsolódó tartalom

Megváltozott fogyasztási szokások

Franciaország helyzetét az is nehezíti, hogy az áremelkedés átterjedt azokra a fogyasztói szegmensekre, ahol az állam már kevésbé vagy egyáltalán nem tud beavatkozni.

A NielsenIQ tanulmánya szerint sok francia fogyasztó csökkenti kiadásait az árak megugrása miatt:

55 százalékuk kevesebbet használ autót, 51 százalékuk kevesebb ruhát vesz, 50 százalékuk pedig ritkábban jár szórakozni.

A felmérés szerint a 18 és 35 év közöttiek 30 százaléka hagyta abba a mindennapi reggelizést.

Kapcsolódó tartalom

Az eredeti cikk itt olvasható.

A kiemelt kép illusztráció.