A bevásárlókocsi megtöltése már jó ideje sokba kerül Németországban is. Az élelmiszerárak a háború kitörése óta ugyanis folyamatosan emelkednek. Emellett pedig az energiaköltségek is egyre magasabbak, a számlákon szereplő összegek havonta változnak.
Ezt mutatják a legfrissebb adatok is. 8,7 százalékkal nőtt az infláció januárban havi összehasonlításban
– közölte a Német Statisztikai Hivatal. Az élelmiszer 20 százalékkal drágult tavaly decemberhez képest, de a rezsi még ennél is többel.
Kapcsolódó tartalom
A villamos energia ára 6,5 százalékkal, a földgázé pedig 46 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, a távhő viszont még ezt is túlszárnyalta, brutális mértékben, 64 százalékkal lett drágább.
A háborús infláció és energiaválság nemcsak a mértékadó Németországot, hanem egész Európát sújtja. Aminek oka Brüsszel elhibázott szankciós politikája.
Az Európai Unió ugyanis – bár nem ezt ígérte –, mégis energetikai szankciókkal válaszolt arra, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. De ezzel arra is lehetőséget teremtett, hogy az energiaóriások extraprofitot termeljenek.
Elemzők szerint ugyanis nem lehet kizárni, hogy az árakat mesterségesen tartják magasan vagy emelik a multinacionális üzletláncok.
A hat legnagyobb nyugati olajipari vállalat egyaránt történelmi rekordokat ért el tavaly. A brit BP, a norvég Equinor, a francia Total, a brit–holland Shell, illetve az amerikai Chevron és Exxon együtt több mint 225 milliárd dollár – vagyis jóval több mint 80 ezer milliárd forint – profitot, vagyis hasznot termelt. Ez az összeg csaknem a 2022-es magyar GDP másfélszerese.
Azok a szereplők, amelyek képesek voltak energiát értékesíteni, azok nagy piaci erővel, magas áron tehették ezt meg.
Kapcsolódó tartalom
A multinacionális cégek egész egyszerűen kihasználták a Brüsszel nyújtotta versenyelőnyöket és az indokoltnál nagyobb mértékben emelték az árakat – mondja a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. Az energiaválság másik oka pedig Hortay Olivér szerint az, hogy az unió piacosítási törekvéseinek eredményeként egy rossz modell alakult ki Európában. Ha ugyanis a gáz ára emelkedik, akkor az áram is drágul.
„A földgáz árának alakulása lényegében egy az egyben, közvetlenül befolyásolja az áramárak alakulását is. Tehát amikor az energiaválság következményeképpen a földgázárak elszabadultak, akkor az magával húzta az áramárakat is, és ennek eredményeként egy komplex energiaválság alakult ki, ahol nemcsak a földgázpiacon van probléma, de az árampiacon és egyéb helyettesítő energiahordozók esetében is” – mondta a Századvég elemzője.
Amíg az energiaipar szárnyal és elképzelhetetlen hasznot termel, addig más ágazatok a szakadék szélén táncolnak a brüsszeli szankciók miatt. Az energia mellett jelentősen drágultak például az alapanyagok, a szállítási költségek, ahogy a mezőgazdasági termelés is.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép forrása: EPA/Clemens Bilan