Elemzésében Ulrich Reitz, a Focus Online újságírója felidézi, hogy még 1961. június 17-én helyezték üzembe az első atomerőművet Németországban, a Kahl am Main nevű bajor kistelepülésen.
A Zöldek (Die Grüne) majd húsz évvel később, 1980-ban alakult meg pártként, három évvel később képviselőik már 29 mandátumot szereztek a parlament alsóházában, a Bundestagban.
A párt kezdettől fogva a nukleáris energia kivezetéséért szállt síkra, az évek során fokozatosan megnyerték az ügynek a többi pártot.
Először az SPD-t állították maguk mellé, pedig a szociáldemokraták sokáig egyértelműen atomenergia-párti álláspontot képviseltek. Később aztán a Baloldalt (Die Linke), a kereszténydemokrata CDU–CSU-pártszövetséget, végül pedig a liberális FDP-t is sikerült meggyőzniük.
Kapcsolódó tartalom
A fukusimai reaktorbaleset megpecsételte az atomenergia sorsát
A folyamat a 2011 márciusában történt fukusimai atomerőmű-balesetet követően gyorsult föl, melynek nyomán ismét fellángoltak a viták a nukleáris energia veszélyességét illetően. A Bundestag végül – soraiban a Zöldek mellett a CDU/CSU, az FDP és az SPD képviselőivel, 2011. június 30-án hozott döntést arról, hogy Németország 2022 végéig megszünteti az atomenergia használatát. Ezt a határidőt aztán később még három és fél hónappal kitolták három reaktor esetében, 2023 áprilisában viszont a tervek szerint azok is leállnak.
Máshol nem fordítanak hátat a nukleáris energiának
Ulrich Reitz cikkében rámutat, hogy az országok többsége egyre inkább törekszik arra, hogy a megújuló energiaforrásokra támaszkodjon, azonban egyikük sem fordul el annyira drasztikusan az atomenergiától, mint Németország. Világszerte jelenleg 60 új atomerőmű épül, Lengyelország pedig épp a minap jelezte, hogy a szenet nukleáris energiával kívánja helyettesíteni, de Franciaország, Belgium és Svédország sem mond le könnyen és gyorsan az atomról.
Kapcsolódó tartalom
Reitz meglehetősen kockázatosnak és veszélyesnek tartja, hogy a német kormány épp az egyre mélyülő energiaválság közepén viszi végig az ország atomenergia-mentesítéséről szóló tervét, ráadásul mindezt úgy, hogy közben nem feltétlenül tud megnyugtató alternatív forrásokat felmutatni a kieső energia pótlására.
A kiemelt képen Robert Habeck, Németország zöldpárti alkancellárja, egyben gazdasági és klímavédelmi minisztere látható (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)