Egész Európa energiaellátását veszélyeztetheti a küszöbön álló, immár kilencedik uniós csomag, ugyanis az orosz fűtőelemek importjának megtiltása akár az atomerőművek leállásához is vezethet. Pedig Európa-szerte egyre nagyobb az energiahiány, és a szankciók miatt az infláció is felgyorsult – magyarázta Tóth Levente.
Az energiajogász rámutatott:
az Egyesült Államok, amely tulajdonképpen elsőként vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, a saját nukleáris energiáját, a fűtőelemeket nem tette a szankciós politika tárgyává, nem véletlenül, hiszen figyelt a saját érdekeire.
Az Egyesült Államok ügyesen játszott azzal, hogy Európa piacot jelentett számára az orosz energiahordozók kivonulása miatt. Szerzett is piacot a cseppfolyósított földgáznak, az LNG-nek – hangsúlyozta a szakértő.
Hozzátette ugyanakkor: ez a törékeny ellátási lánc, amely extraprofithoz juttatja az Egyesült Államokat, nem jelenti azt, hogy kockára tenné saját energiabiztonságát. Már szeptember elején elhangzott, hogy amennyiben a hazai ellátás szükségessé tenné, akkor a hazai piacokra termeljenek a finomítók.
Tehát ezen a helyzeten jól keres az Egyesült Államok, Európa viszont tartósan magasabb árszínvonalra rendezkedik be az LNG-vel.
A vezetékes gázhoz képest négy-ötszörös ár az irányadó, ráadásul előfordulhat, hogy Kína elszippantja az egész szállítási mennyiséget. Ez nagyon kiszolgáltatottá teszi az európai energiapolitikát – fejtette ki Tóth Máté.
Az újabb szankciók a villamos energiára irányítják a figyelmet. Felvetődik a kérdés, valójában kinek akarnak ártani ezek a lépések. Az oroszok köszönik jól vannak, a gáznak új piacot találnak, atomerőművet építenek például Egyiptomban.
Az európai energiapolitika hármas célkitűzése – ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság – azonban komoly veszélyben van. Az új szankciós csomag a nukleáris energia kapcsán mindhárom célnak árt
– hangsúlyozta Tóth Máté.
Példaként Magyarországot hozta fel, ahol a villamosenergia-ellátás harmadát Paks adja, másrészt a legolcsóbb áramot is termeli, a CO2-kibocsátása pedig nulla.
Európa tehát mindhárom energiapolitikai célt feláldozná a kétes szankciós gondolkodás oltárán – fogalmazott a szakértő.