logo

Műsorújság

Rendkívüli

Lemondott Liz Truss brit miniszterelnök

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Litkei Máté: Ha Brüsszel szankciót vezet be a gázra, akkor Oroszország biztosan nem szállít több gázt Európába

| Szerző: hirado.hu
Ellentmondásos jelenségre hívta fel a figyelmet a Brüsszel által tervezett orosz gázembargó kapcsán az M1-nek nyilatkozó energetikai szakértő. Miközben ugyanis az unió nem kér az orosz gázból, a szolidaritási mechanizmuson keresztül Magyarországnak éppen hogy orosz gázt kellene átadnia a bajba kerülő nyugati államoknak. Ez is azt mutathatja, hogy Brüsszel csak a szavak szintjén tartja fontosnak a szankciókat – fejtette ki Litkei Máté az M1 hétfő esti híradójában.

Ursula von der Leyen májusban jelentette be, hogy az Európai Bizottság olajembargót akar elrendelni. Vagyis megtiltaná, hogy a tagállamok orosz kőolajat vásároljanak. A javaslat komoly feszültséget okozott, végül mégis elfogadták. Magyarország viszont csak úgy szavazta meg, ha a vezetékes olajszállításra nem vonatkozik a tiltás.

Brüsszel azonban itt nem állt meg, és szinte azonnal szóba került, hogy az orosz földgázimportot is szankcionálni kellene. Többen már akkor figyelmeztettek, hogy ez tovább súlyosbítaná a szankciók miatt tomboló európai energiaválságot és az árak emelkedése mellett ellátási problémákat is okozna.

Brüsszel azóta sem tett le a tervről, csak a gázembargó elnevezés gázársapkára változott, viszont szakértők szerint a lényege ugyan az maradt: azzal járna, hogy a mostaninál is kevesebb gáz érkezne Európába.

Brüsszel ötletét több tagállam – Magyarország mellett például Németország – is elutasítja, ugyanis ha megvalósulna a lakosságot és az ipart is súlyosan érintené.

Kapcsolódó tartalom

A politikailag meghatározott árplafon mindig azzal a kockázattal jár, hogy a termelők máshol adják el gázukat, és mi, európaiak több gáz helyett kevesebbet kapunk – mondta néhány napja Olaf Scholz német kancellár.

A tervezett ársapka miatt fokozódó gázhiányra pedig Brüsszel szerint az a megoldás, hogy a tagállamok legyenek szolidárisak egymással. Azaz akinek a tárolóiban van gáz, az adjon azoknak, akiknek nincs. Ezzel az ötlettel viszont többen nem értenek egyet, Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint egy ilyen intézkedés fenntarthatatlan lenne.

„A gázárplafon bevezetéséről csak akkor lehet szó, ha azt is tudjuk, hogy mit kell tenni, ha nem jön elég gáz Európába. Az egyetlen javaslat, amit hallok, az a tárolók készleteinek megosztása a tagállamok között. Ez viszont nem lesz fenntartható, Európa végét is jelentheti” – mondta Robert Habeck.

Szikra Levent, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy akár támogatható is lenne a szolidaritási javaslat, szerint visszás és következetlen politika Brüsszeltől, hogy a saját hibái miatt kialakult probléma megoldásához a tagállamoktól vár áldozatot.

„Az EU pont saját magát szankcionálja, vagy saját maga érdekeivel megy szembe, és a tagállamok érdekeivel, majd elvárja a tagállamoktól, hogy mégis segítsenek egymásnak, ha már ugye az EU csak ártani tudott”

– hangsúlyozta Szikra Levente.

Kapcsolódó tartalom

„Brüsszelnek csak addig számít egy energiahordozó származása, ameddig az közvetlenül Oroszországból jön. Ha kínai vagy indiai hajók közvetítésével érkezik az orosz gáz és olaj, akkor minden rendben van” – mondta Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Híradónak.

Kiemelte: így nem meglepő, hogy Brüsszel most azt szeretné, hogy azok az országok, amelyek szankciók helyett a realitásoknál maradtak és vettek orosz gázt, adják oda azoknak az országoknak, amelyek gázhiányban szenvednek a saját szankcióik miatt.

 „Azt látjuk, hogy Magyarország megvásárolja és betárolja Oroszországtól ezeket a gázmennyiségeket. Egészen addig, ameddig ezt Magyarország csinálja, elítélendő és az EU részéről kritikával illetik, majd akkor, amikor szükség van rá, készségesen elfogadják ezeket a gázmennyiségeket, hogy ki tudják elégíteni a saját igényeiket”

– vezette le Litkei Máté.

Kapcsolódó tartalom

Hozzátette: ha bevezetik a gázársapkát (ami, tulajdonképpen egy gázra kivetett szankció – a szerk.), akkor Oroszország bizonyosan nem szállít több gázt a kontinensre, és nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok is úgy dönthet, más piacokon adja el a cseppfolyósított földgázt, hiszen eddig is méregdrágán adta Európának, ami biztosan nem férne bele az ársapkába. Ez pedig tovább fokozhatja majd a gázhiányt.

Kapcsolódó hírek

Szénnel az energiaéhség ellen – Németország több szénerőművét indítja újra
A Steag német energiaipari vállalat pénteken részleteket közölt 2500 megawattnyi széntüzelésű erőmű visszaállításáról az energiapiacra. Az intézkedés Németország téli energiabiztonságát hivatott erősíteni. A többletkapacitás segíthet ellensúlyozni az egekbe szökött árakat, amelyeket az ukrajnai háború és Brüsszel elhibázott szankciói okoztak az energiapiacon.
Külföld
Hortay Olivér: A közös gázbeszerzés nem érv a szankciók mellett
„<em>A közös vakcinabeszerzést mintájára Brüsszel közös gázbeszerzést javasolt. Hogy mekkora realitása van az elképzelésnek és mennyiben segítene a közösségen?</em>” – Hortay Olivér a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletág-vezetője Facebookon közzétett legújabb videójában erre a kérdésre kereste a választ. A szakértő szerint a közös gázbeszerzés az unió problémáját nem fogja megoldani, ugyanis az infrastrukturális korlátok miatt az orosz gáz csak korlátozottan pótolható, ezért energiahiány van, az uniós kartell ötlete pedig nem eredményez több LNG terminált és gázszállító vezetéket. Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcs első napja után jelentette be, ha létre jönne a közös gázbeszerzés Európában, Magyarország számára nem lenne kötelező, ezáltal hazánk számára továbbra is nyitva áll minden beszerzési lehetőség.
Belföld
EU-csúcs Brüsszelben – Von der Leyen gázársapka javaslata inkább problémát jelent, mint megoldást
Ma kezdődik a kétnapos uniós csúcstalálkozó Brüsszelben. A fő téma egy újabb Oroszország ellen kivetett szankció lesz, a gázársapka. Az Európai Bizottság javaslata körül nagy vita várható, sokak szerint az ugyanis tovább mélyítené az európai energiaválságot. A magyar kormány már korábban világossá tette az álláspontját. A budapesti kabinet szerint a javaslat egyenlő lenne a gázembargóval, ugyanis Moszkva közölte: ha az unió bevezeti a gázársapkát, azonnal leállítja a gázszállítást. Éppen ezért Orbán Viktor miniszterelnök a háborús szankciós politika átgondolását szorgalmazza majd Brüsszelben – számolt be róla az M1 híradó.
Külföld

Ajánljuk még