logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Durva kamatemelésre készülhet az Európai Központi Bank

| Szerző: hirado.hu
Durva kamatemelésre készülhet az Európai Központi Bank. A piaci várakozások 50 és 75 bázispont közötti emelére számítanak, amelyek azonban hosszú távon nem lesznek hatásosak az elszabaduló inflációval szemben. Komoly dilemma azonban, hogy az amerikai jegybank bátrabban emeli a kamatokat, amely tovább tüzeli az inflációt és felhajtja a dollárban denominált energiaárakat is, amelynek az elszálló árai már az egész unió gazdaságába begyűrűztek.

Csütörtökön ismét kamatemelést hajt végre az Európai Központi Bank (EKB) az elszabadult infláció leküzdésére. A döntés hátterében az Európai Uniót sújtó, fél évszázada nem látott rohamos áremelkedés húzódik, ami felemészti a háztartások megtakarításait és károsan hat a gazdaság teljesítményére is – számolt be a Reuters.

Mint írták, várhatóan a nulla százalékos betéti kamat 50 és 75 bázispontos emeléséről hoznak ma döntést az EKB vezetői, a piaci várakozások pedig a nagyobb emelés felé hajlanak. Habár a nagyobb lépés az EKB irányadó kamatának valaha volt legnagyobb emelése lenne, az eredménytől függetlenül azonban a bank mozgási iránya egyértelmű lesz. A Reuters szerint a következő hónapokban további emelések várhatók, mivel az árak nyomása folyamatosan meghaladja a legpesszimistább előrejelzéseket is.

A lap által megkérdezett gazdasági szakértők magas emelésre számítanak. Paul Hollingsworth, a BNP Paribas közgazdásza szerint az EKB 75 bázispontos növekedést fog elérni. – „Most egy komolyabb szigorítási ciklusra számítunk, amely az első negyedév végére 2 százalékos végső kamatlábra emeli a betéti kamatot.” – mutatott rá. A cikk kiemelte, hogy az EKB döntése politikai dilemmát is magában foglal. – Az EKB előrejelzései minden bizonnyal jóval magasabb inflációt, de lényegesen gyengébb gazdasági növekedést mutatnak majd – írták.

Kapcsolódó tartalom

Tartósan magas maradhat az infláció

Az elemzés arra is kitért, hogy az egekbe szökő infláció csökkenti a vásárlóerőt és szinte biztosan recesszióba sodorja a gazdasági tömböt. Amennyiben pedig ehhez az EKB agresszív monetáris politikát társít, azzal súlyosbodhatnak a tagállamok terhei. – Az EKB kamatemelése miatt növekedni fognak a tagállamok kormányainak hitelfelvételi terhei, amellyel a központi bank éppen azoknak okozhat hátrányt, akiknek segíteni próbál. Ráadásul az egy évtizede rendkívül alacsony kamatlábak nagymértékű emelése ellentétes az EKB fokozatosságra vonatkozó iránymutatásával is – fejtette ki az elemzés. Mint írták, Fabio Panetta igazgatósági tag és Yannis Stournaras, a görög jegybank vezérigazgatója kisebb lépést javasolnak.

A Reauters arra is kitért, hogy a központi bankok tehetetlenek a kínálati oldalon jelentkező zavarok által kiváltott inflációval, és a mostani kamatemelések még évek múlva is hatással lesznek a gazdaságra, amikor azonban az infláció már magától mérséklődne. Ezzel kapcsolatban a lap megemlíti, hogy az EKB bátortalan fellépése hosszú távon is magas szintre emelheti az inflációs várakozásokat, amely pedig gyengíti az intézmény hitelességét az infláció kezelésére, valamint megkérdőjelezi az intézmény felhatalmazását és annak kereteit.

Az euró is gyengülhet

Az elemzésből kiderült, hogy az eurózóna általános inflációja meghaladja a 9 százalékot, míg a mögöttes ráta 4,3 százalék, ami pedig az EKB céljának több mint kétszerese. Ebből kiolvasható, hogy az energiapiac által irányított áremelkedés beszivárgott a gazdaságba is.

A szerző arra figyelmezetet, hogy amennyiben az EKB a kisebb kamatemelés mellett dönt, azzal gyengítené az eurót, mivel az amerikai jegybank gyorsabban emeli a kamatokat. Ebben az esetben az euróra negatívan hatna, hogy az amerikai kamatemelések tovább emelik az inflációt és egyúttal tovább drágítják a dollárban denominált energiát is.

A Reuters kiemelte, hogy pillanatnyilag a dollárral szembeni paritáson az euró nem sokkal haladja meg a két évtizedes mélypontot. Éppen ezért közel fél tucat döntéshozó támogatta nyilvánosan egy magasabb, 75 bázispontos opció letételét. Hozzátették, hogy a közelgő recesszió indokolttá teszi az előrehozott kamatemeléseket is, mivel nehéz lesz kommunikálni a visszaesés utáni agresszív mozgást. Egyes politikai döntéshozók akár üdvözölhetik is a sekély recessziót, amely a blokk munkaerőpiacának egyre feszesebbé válásával szemben hozhat megkönnyebbülést azoknak a cégeknek, amelyek egyelőre nehezen találnak munkaerőt.

Kapcsolódó tartalom

Holger Schmieding, a Berenberg közgazdásza szerint amennyiben az EKB ma az alacsonyabb, 50 bázispontos kamatemelés mellett dönt, az a kamatemelések „egyenletes ütemére” utalhat. – Ebben az esetben 50 bázispontos októberi és decemberi mozgásokra lehet számítani, és / vagy olyan egyéb elemekre, amelyek a monetáris politika további jelentős szigorítását hozzák a következő hónapokban – mondta.

A kamatbejelentés mellett az EKB valószínűleg vitázni fog arról, hogyan fizeti ki a kamatokat a kereskedelmi bankok által parkolt többlettartalékok után, amelyek most kockázatmentesen várják a pénzügyi rendszerben forgó több ezer milliárd eurónyi készpénzt. Az EKB azt is megvitathatja, hogy a politika normalizálási folyamata részeként elkezdje-e csökkenteni mérlegét, döntés azonban egyik területen sem várható.

Ajánljuk még