logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kínai jüan és az orosz bankrendszeren egymásra talált

Hatalmas meglepetésre újra nyereséges hónapot zárt júliusban Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB Bank, amely – a piacvezető Sberbank példáját követve – még az év vége előtt megkezdi a jüanhitelezést is – írja a Világgazdaság.hu ASberbank kedden közölte, hogy már meg is kezdte a jüanban történő hitelezést, és meglehetősen nagy keresletet tapasztalt. A Reuters cikke szerint Moszkva ezzel igyekszik fejleszteni pénzügyi infrastruktúráját azokban az országokban, amelyek nem hoztak ellene szankciókat.

Júliusban újra nyereségesen működött Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB Bank, miután az első fél évet rekordveszteséggel zárta – közölte a pénzintézet, hozzátéve, hogy még idén megkezdi a hitelezést kínai jüanban és egyéb, nem nyugati devizákban is.

A VTB Bank reklámja a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (Fotó: EPA/Anatoly Maltsev)

Andrej Kosztyin, a VTB vezérigazgatója a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon felszólalva azonban elárulta, hogy a meglepő júliusi fordulat dacára a VTB továbbra is veszteséget vár éves szinten.

„Július óta elkezdtünk nyereséget termelni. Reméljük, hogy a harmadik és a negyedik negyedév egészében pozitív lesz” – folytatta Kosztyin a fórumon.

A bank a külföldön befagyasztott eszközök, a szankciók és a nyitott devizapozíciók kombinációjából az első fél évben iszonyúan brutális veszteségeket szenvedett el – mutatott rá Kosztyin. A menedzsment azonban hatalmas változásokat is tapasztalt ügyfelei viselkedésében,

a „barátságtalan” országok devizáiban elhelyezett betétek aránya ugyanis az év eleji 40 százalékról 15 százalékra csökkent.

Mint ismert, Oroszország azokat az országokat, amelyek szankciókkal sújtották – köztük az Egyesült Államokat, az Európai Unió tagjait és Nagy-Britanniát – barátságtalannak bélyegezte, és arra ösztönözte a bankokat és a vállalatokat, hogy ne kereskedjenek a devizáikkal.

A VTB azt tervezi, hogy még az év vége előtt megkezdi a baráti országok vállalatainak hitelezését is – mondta Kosztyin. Az egyik lehetséges projekt például egy 450 milliárd rubel (1 rubel = 6,6 forint) értékű kínai jüannak megfelelő összeget mozdítana meg, ám további részleteket nem közölt.

A VTB amúgy nincs egyedül a kínai deviza „felfedezésével”, hiszen Oroszország vezető hitelezője,

a Sberbank kedden közölte, hogy már meg is kezdte a jüanban történő hitelezést, és meglehetősen nagy keresletet tapasztalt.

A Reuters cikke szerint Moszkva ezzel igyekszik fejleszteni pénzügyi infrastruktúráját azokban az országokban, amelyek nem hoztak ellene szankciókat.

Már most elkezdtünk jüanban hitelezni. Elég nagy keresletet látunk” – mondta újságíróknak Alekszandr Vedyakhin, a Sberbank igazgatótanácsának első elnökhelyettese a vlagyivosztoki gazdasági fórumon.

Ajánljuk még