„Megállíthatatlanul nő a cseh infláció.” Még április 11-én írta ezt az MTI hírére hivatkozva a Portfolio.

„A cseh infláció már a 15 százalékos régiót közelíti” – egy hónappal később a Világgazdaság számolt be így a cseh pénzromlásról.

„A cseh elnök tisztogatásba kezdett az infláció miatt” – ezt pedig június elején írta az Index.

A szalagcímekből is jól látható, hogy a cseh gazdaság nem viseli jól az uniós szankciókat és a háború okozta gazdasági nyomást.

A Világgazdaságban közölt infógrafika szerint áprilisban a közép-európai országok közül Csehországban szálltak el leginkább az árak. Az infláció éves mértéke ott lett a legmagasabb, 14,2 százalék, de a jegybanki alapkamat is itt volt a legnagyobb, 5,75 százalék.

Aztán a májusi inflációs adat még rosszabb lett, már 16 százalékra emelkedett a pénzromlás mértéke. Ez pedig 24 éves csúcsot jelentett.

A prágai kormány is próbál kiutat találni. Nemrég a cseh ipari és kereskedelmi miniszter megerősítette azokat a lapértesüléseket miszerint Csehország jelentős kapacitásokat szerzett hollandiai cseppfolyósított földgáz vagyis LNG terminálokban ugyanakkor közölte: pontos adatokat erről nem hozhat nyilvánosságra.

A liberális tárcavezető elmondta: Csehország földgázellátása jelenleg stabilnak mondható, kiesések nincsenek, de a környező országok kieséseket jelentenek a földgázellátásban, ezért Prága sem zárhatja ki, hogy később Csehországnak is gondjai lehetnek.