logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Inkább Kínánál költik el pénzüket az amerikaiak, a rekordmagas áruforgalmi hiány mélybe rántotta a GDP-t az Egyesült Államokban

| Szerző: hirado.hu
Joe Biden amerikai elnöknek újabb szégyenteljes adat miatt fájhat a feje, melynek kiváltó okai közül oroszlánrészt vállalt az elhibázott járványkezelés. A kormányzati intézkedések nem várt hatására amerikaiak milliói maradtak távol a munkaerőpiactól. A hatezermilliárd dolláros gazdasági ösztönzők döntő hányadát pedig kínai importtermékekre költötték a fogyasztók. Mindeközben a pandémia alatt a magyar kormány nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését finanszírozta. A hazai gazdaság továbbra is válságálló, az első negyedéves, több mint 8 százalékos GDP-növekedés egész Európa egyik legjobb adatának bizonyult.

A washingtoni kereskedelmi minisztérium legfrissebb, csütörtöki jelentése szerint az Egyesült Államok bruttó hazai összterméke 1,5 százalékos évesített ütemben csökkent az első negyedévben, ami meghaladja az előzetes 1,3 százalékos becslést. A visszaesésért az ország történetének eddigi legrosszabb kereskedelmi teljesítménye okolható, amely önmagában 3,2 százalékot vont el a GDP-ből. Ilyen még soha nem fordult elő korábban – számolt be róla az Asia Times.

Az Egyesült Államok GDP-jének mintegy kétharmadát adó személyes fogyasztások az első negyedévben 3,1 százalékos évesített ütemben nőttek a korábban közölt 2,7 százalék helyett, de a többletkeresletet a megnövekedett import könnyedén fedezte. A vállalatok tőkebefektetései csak 6,8 százalékkal bővültek, az első becslésben szereplő 7,3 százalékkal szemben.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által az inflációs kockázatok felmérésekor szorosan figyelemmel kísért személyes fogyasztások árindexe 7 százalékkal emelkedett az előzőleg becsült 6,4 százalék helyett, miközben az élelmiszerektől és az energiaáraktól megtisztított index (Core PCE) 5,1 százalékkal emelkedett az első negyedévben. Korábban 5 százalékos növekedésről jelentett a minisztérium.

Az Egyesült Államok áruforgalmi deficitje márciusban 128 milliárd dollárra, azaz éves szinten 1,54 ezer milliárd dollárra ugrott, miközben az amerikai gyártók inflációval kiigazított eladásai visszaestek. A kereskedelem hat egymást követő negyedévben csökkentette a GDP növekedését, ami 2016 eleje óta a leghosszabb ilyen időszak – derült ki a Reuters elemzéséből.

Reálértéken az eladások 2018 óta közel 10 százalékkal, 2007 óta pedig közel 20 százalékkal csökkentek.

(Forrás: Asia Times)

A fogyasztók a hatezermilliárd dolláros gazdasági ösztönző csomag oroszlánrészét import termékekre költötték, ami szintén történelmi adat.

Az amerikai gyártás a múltban még soha nem zsugorodott a kereslet nagymértékű növekedését követően.

A nettó export korábban csak egyszer, 1982-ben vett el 3,2 százalékot a GDP növekedéséből, de ez a hazai össztermék fellendülése idején jóval kevésbé volt érezhető akkoriban.

Rekordszinten az amerikai nettó export GDP-csökkentő hatása (Forrás: Asia Times)

Az amerikaiak jellemzően többet importálnak, amikor a gazdaság bővül, és kevesebbet, amikor csökken. Ennek oka az, hogy egy zsugorodó gazdaságban kisebb az általános kereslet.

Az Egyesült Államok történetében azonban ez az első alkalom, hogy a nettó export ekkorát zuhan, miközben a GDP is csökken. Szintén először fordul elő, hogy a negatív export a GDP zsugorodását okozta.

Az amerikai import növekedésének legjelentősebb részét Kínából származó termékek tették ki. Az ázsiai ország 2022 áprilisában 55 százalékkal nagyobb volumenben szállított az Egyesült Államokba, mint 2019 augusztusában, amikor Donald Trump korábbi amerikai elnök 25 százalékos vámot vetett ki a legtöbb kínai importcikkre.

Elhibázott gazdasági intézkedések vezettek a visszaeséshez, akár recesszió is jöhet

Az amerikai gyártás összeomlásának a koronavírus-járvány idején több oka is volt. A korábban már említett hatezermilliárd dolláros, gyengén strukturált gazdasági ösztönző intézkedések amerikaiak millióit vonták ki a munkaerőpiacról, ami munkaerőhiányhoz vezetett. Emellett a pandémia alatt jelentkező kínálati sokkok, köztük a félvezetőhiány és a szállítási problémák visszafogták a gyárak produktivitását.

Szinén hozzájárult a visszaeséshez, hogy Kína erős ellátási láncai és kiváló gyártási ökoszisztémája minden eddiginél több külföldi befektetést vonzott az olyan amerikai óriásvállalatoktól, mint a Tesla, felgyorsítva ezzel a hazai gyártástól való elfordulást.

A fent említett a tényezők táplálták az amerikai inflációt, amely hivatalosan 8 százalék körül van, de a valós adat közelebb jár a 12 százalékhoz, ha a menedékinfláció alulszámolását is figyelembe vesszük.

Az árak a kínálat korlátoltsága miatt emelkednek:

Nincs elég munkaerő, akadozik a szállítás, kevés az ipari beruházás, valamint a Biden-kormányzat által a szénhidrogén-termelésre vonatkozóan bevezetett korlátozások is nehezítik az amerikai gyártók helyzetét.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a kamatemelésnek nem lesz nagy hatása az inflációra, hacsak a Fed nem emeli meg annyira az alapkamatot, hogy recesszióba taszítsa az Egyesült Államokat. Ha ez mégis bekövetkezik, az amerikaiak kevesebbet vásárolnak, és egyes termékek árai a kereslet mérséklődése miatt csökkennek.

Egy recesszió azonban csak súlyosbítaná az amerikai infláció kiváltó okait. Ezek közé tartoznak a rosszul irányzott tőkebefektetések, az igényektől messze elmaradó infrastruktúra, valamint a szakképzett gyári munkákhoz szükséges képzés hiánya.

A magyar gazdaság a járvány ellenére is kirobbanó formában teljesített

Míg az Egyesült Államokat megérintette a recesszió előszele, Magyarországon az elemzői várakozásokhoz képest jobban teljesített a gazdaság az első negyedévben: a GDP több mint 8 százalékos növekedése egyben az Európai Unió egyik legjobb adata.

8,2 százalékkal erősödött a magyar gazdaság az év első három hónapjában. Továbbra is válságálló a magyar gazdaság

– így kommentálta közösségi oldalán a bruttó hazai termék első negyedéves számait a pénzügyminiszter. Varga Mihály szerint az adatok azt jelzik, hogy a kormányzati intézkedések eredményesen tompították a háború hatásait.

A jelenleg adatszolgáltató uniós tagállamok közül a magyar GDP adat a negyedik legjobb. Az uniós átlagot, vagyis az 5,2 százalékot bőven meghaladja, de a német, a szlovák, a cseh és a svéd adatsornál is jobban teljesített hazánk gazdasága.

A mostani 8,2 százalék a második legmagasabb negyedéves adat. Ennél csak a tavalyi második negyedéves 17,6 százalék volt jobb az elmúlt 12 évben.

Kapcsolódó tartalom

A gazdaság növekedése az első negyedévben kifejezetten dinamikus volt, a várakozásokat érdemben meghaladta. Nemcsak az éves index volt kiemelkedő, de a negyedéves alapú bővülés is kedvezően alakult, azaz a gazdasági teljesítmény növekedése messze nemcsak az áthúzódó hatásoknak köszönhető” – értékelte az adatokat Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

A szakember hozzátette, bővülés széles bázison nyugszik, ahhoz a nemzetgazdasági ágak többsége hozzájárult, de legnagyobb szerepe az iparnak és a piaci szolgáltatásoknak volt. Utóbbiban a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak, továbbá a szállítás ágazatnak volt szerepe.

Az iparon belül a KSH az élelmiszeripart és a kőolaj-feldolgozást emelte ki, az elemző szerint ez utóbbiban a Mol kedvező teljesítménye játszott szerepet. Jelezte továbbá, hogy a vártnál kedvezőbb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az 5 százalékot.

Magyarországon nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését finanszírozták

A világjárvány gazdasági következményei miatt 114 millió ember lett munkanélküli, 42 százalékkal csökkentek a globális beruházások, a világgazdaság több mint 5 százalékkal esett vissza.

A magyar állami forrásokkal nem a munkanélküliséget, hanem annak megelőzését finanszírozták. Kihasználva az átmenetileg engedékeny uniós szabályokat, a vállalatok beruházási feltételéül azt szabták, hogy nem bocsáthatnak el embereket – ismertette még tavaly évvégi gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán Szijjártó Péter.

A járvány miatt indított rendkívüli beruházásösztönzési programban 1380 cég kapott 373 milliárd forint támogatást, összesen 900 milliárd forintnyi beruházásához. Így 290 ezer munkahelyet sikerült megőrizni, ezzel az új korszak kezdeti fázisában, a gazdasági kapacitások globális elosztási versenyében sikeres volt az ország – húzta alá Szijjártó Péter. Közölte: 33 vállalat 20 ezer dolgozójának képzésére nyújtottak 19 milliárd forint képzési támogatást. A magyar vállalatok exportképességének javítására 82 cégnek 3 milliárd forint támogatást nyújtottak, és 70 milliárd forint értékben 50 cégnek nyújtottak támogatást külföldi beruházáshoz, exportnövelési célokra.

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még