logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A fogyasztás kezd meginogni, a franciák vásárlóereje csökken – a hadigazdaság felé tart Európa?

| Szerző: hirado.hu, Udvardy Zoltán
Hosszú évtizedek óta csökken a fogyasztás több európai országban. Franciaországban a Le Figaro szerint az állam feladata, hogy stratégiát alakítson ki a hadigazdaság felé történő sodródásban. A franciaországi villamos energia ára folyamatosan emelkedik, követve a gázáremelkedést. Ehhez járul a francia villamosenergia-termelés problémája, amely történelmileg alacsony szintre esett. Települések és magánszemélyek is fizetésképtelenné váltak kiegyenlítetlen, irreálisan magas energiaszámlájuk okán. Összeállításunk.

 

Egyértelmű, hogy hadigazdaságot hoznak létre, különösen Európában, amely az Oroszországgal szembeni frontvonalban helyezkedik el. Ezt azonban egyelőre nem kíséri a polgárok tudatossága, s erről való tájékoztatásuk – írja a Le Figaro hétfői száma.

Az államok újrafegyverkezése is felgyorsul, így a globális katonai kiadások 2021-re 2113 milliárd dollárra emelkedtek – figyelmeztet a lap újságírója, Nikolas Baverez A háborús gazdaság felé című cikkében. A szerző úgy látja, a korábbi bizalmi tőke is sérült: a létfontosságú érdekek védelme felülírja a multilateralizmust, és a biztonság elsőbbséget élvez a piacok optimalizálásával szemben. Mindegyik pólus a saját ellenálló képességének kedvez azáltal, hogy igyekszik ellenőrizni a nyersanyagokhoz, az energiához és az élelmiszerekhez való hozzáférését, megerősíteni a finanszírozási rendszerét, és kialakítani a digitális hálózatok és szolgáltatások saját szabályozását. Ezek a fejlemények alapvetőek, és még az ukrajnai tűzszünet esetén is folytatódni fognak, mivel

a 21. század nagyhatalmai közötti kapcsolatok ma már a konfrontáción és a bizalmatlanságon alapulnak

– teszi hozzá.

A pénzügyi válság magas kockázata

A következmények súlyosak – olvashatjuk a cikkben –, gazdasági szempontból a világ növekedése meredeken visszaesett. Ennek okai között szerepel a kínai gazdasági korlátozások miatti erőteljes lassulás, az Egyesült Államok inflációs hulláma (8,5 százalék) és a kamat emelkedése, az energiaárak robbanásszerű emelkedése miatt súlyosan érintett euróövezet stagnálása, valamint az energia- és élelmiszerimporttól függő feltörekvő országok „nyílt válsága”.

Az infláció robbanásszerűen növekszik, ami a kamatlábak emelkedésére kényszerít, és a pénzügyi válság magas kockázatát idézi elő – véli Baverez.

Nézőpontját alátámasztja az az összeállítás, melyet ugyanebben a lapszámban olvashatunk

a kereslet eddig nem tapasztalt visszaeséséről Franciaországban. A fogyasztás kezd meginogni, a franciák vásárlóereje az infláció miatt egyre inkább csökken.

A boltokban és az interneten történő vásárlások intenzitása is gyengül – tájékoztat a lap, feltéve a kérdést: 2022 az online forgalmazás és a kereskedelem új válság-esztendeje lesz?


Az év első négy hónapjában a szakkereskedelem (ruházat, kertészet, elektronika stb.) bolti és online aktivitása 3,2 százalékkal csökkent 2019 azonos időszakához képest – derül ki a 310 kiskereskedői céget tömörítő Procos szövetség adataiból.

Ez az adat összecseng a francia statisztikai intézet (INSEE) adatával, amely a háztartások fogyasztásának csökkenését az első negyedévben 1,3 százalékra teszi.

Még az online eladások is kezdenek csökkenni – írja cikkében a Le Figaro. A Zalando, Európa vezető online divatkereskedőjének forgalma 1,5 százalékkal, a Showroomprive online kiskereskedőé pedig 22 százalékkal csökkent az első negyedévben.

Ez a folyamat kezd fejfájást okozni a forgalmazóknak, akik a kereslet növekedésével párhuzamosan a költségek emelkedésétől is szenvednek. A Procos becslései szerint ezek a költségek 5–12 százalék között mozognak, és magukban foglalják a nyersanyagokat, a szállítási és csomagolási költségeket. Árrésük megmentése érdekében a kiskereskedők az elmúlt évben 3,1 százalékkal emelték áraikat a ruházati cikkek és 5,1 százalékkal a lábbelik esetében – mondta Yohann Petiot, a kereskedelmi szövetség főigazgatója, aki szerint ez a gyakorlat kényes, mert a fogyasztók nagyon érzékenyek az árakra.

Energiakrízis

A korábbi szocialista köztársasági elnököt, François Hollande-t emlegette a moselle-i Algrange város polgármestere, aki zsarolásnak nevezte a gázszámlát, amit a település kézhez kapott. Mint arról a Capital.fr is beszámolt, Patrick Peron a közösségi oldalakon nyíltan támadta a megélhetési költségek növekedését, miután áttekintette azokat a számlákat, amelyet a városa kézhez kapott.

Patrick Peronnak összesen 48 ezer eurót kell fizetnie, ha ki akarja egyenlíteni a település gázfogyasztását. „Most kaptuk meg a gázszámlát: 394 százalékos az áremelkedés úgy, hogy nem fogyasztottunk többet, mint tavaly!” – mondta. Egy év alatt a polgármesternek 25 ezer euróval többet kell költenie energiaköltségekre, mint eddig. „A gáz még soha nem emelkedett ilyen mértékben. Patthelyzet, hiszen fűtenünk kell az iskoláinkat és más közösségi épületeket” – tette hozzá. Megjegyzi azt is: az állami juttatások a szocialista François Hollande elnöksége óta csökkentek, ez az összeg ma már kevesebb, mint évi 260 ezer euró.

1800 eurós villanyszámla

A franciák számára az áremelkedések valóban egymás után következnek. Az olajárak ismét emelkednek, míg az élelmiszerárak a szupermarketekben áprilisban 3 százalékkal nőttek. Az infláció leginkább a tésztát, az olajat, a lisztet és a húst érinti – sorolta a Capital.fr.

Egy önkormányzat viszont attól, hogy nem tudja számláit kifizetni, nem szembesül az ellehetetlenüléssel, a nélkülözéssel – szemben azzal az esettel, ha magánszemély kap kifizethetetlen energiaszámlát.


Így járt az a Romain néven nevezett férfi, akit a BFMTV műsorában mutattak be, kiemelve, hogy csak az egyike azoknak, akik az egyik áramszolgáltató cég, a Planète OUI zöl-energiaszolgáltató felszámolása miatt maga is kis híján „felszámolás alá” került. 2019-ben Romain az energiaszolgáltatóval kötött villamosenergia-szerződést. Két évig minden elég jól ment – mondta a BFM Businessnek. Olyannyira, hogy amikor 2021 novemberében elköltözött, úgy döntött, hogy új gáz- és áramszolgáltatási szerződést köt ugyanannál a szolgáltatónál havi 120 euróért.

Tavaly januárban azonban a Planète OUI-t, amely a nagykereskedelmi piacokon emelkedő árakkal szembesült, felszámolás alá helyezték. Néhány héttel később Romain zárószámlát kapott. A kifizetendő igényelt összeg 1887,14 euró (több mint 720 ezer forint) volt a november és február közötti időszakra. „Megdöbbentett a számla összege. Ez egyhavi fizetésem” – mondta.

Kiderült: bár Romain szerződése a szabályozott tarifákhoz (TRV) volt indexálva, a Planète OUI saját elhatározásából úgy döntött, hogy ajánlatát a nagykereskedelmi piacok sokkal magasabb áraihoz igazodva határozza meg.

„Senki sem figyelmeztetett minket. Ha így lett volna, azonnal szolgáltatót váltottam volna. Visszautasították az árplafont is (kormányzati szociális intézkedés a fogyasztók védelmében – a szerk)” – panaszolta Romain.

Háborúra hivakozva verik fel az áram árát

S ezzel még nem értek véget a meglepetések. Márciusban a montpellier-i székhelyű Mint Energies átvette a Planète OUI 120 000 szerződésből álló ügyfélportfólióját. Ezúttal Romain havi villanyszámlája május 1-jétől havi 700 euróra (kb. 268 ezer forint) rúgott, ami 483 százalékos növekedést jelent. Hozzá hasonlóan más ügyfeleket is e-mailben értesítettek az áram árának hirtelen megemeléséről, a vállalat pedig

az Oroszország és Ukrajna közötti jelenlegi konfliktusra és ennek a drámai helyzetnek a villamosenergia- és gázárakra gyakorolt hatására hivatkozott.

Időközben Romain egy közel 150 korábbi Planète OUI-ügyfélből álló kollektív csoportot hozott létre. Ha nem sikerül bíróság elé vinni a csődbe ment vállalatot, a BCM Energy lyoni holdingtársaságot perljük be – mondta. Hozzátette: „Nemcsak a tarifák emelése ellen küzdünk, hanem azért is, hogy megmentsük a nehéz anyagi helyzetben, az energiabiztonság bizonytalanságában élő embereket.”

„Az ajánlata változik” – különösen hátrányosan érintő eljárások

Az egyik francia fogyasztóvédelmi szervezet (CLCV) panaszt tett négy szolgáltató, köztük a Mint ellen, hogy elítélje a vásárlóikat különösen hátrányosan érintő eljárásokat. Általánosságban a CLCV egy tucat „kis szereplő” gyakorlatára mutat rá, akik a válság előtt „nagyon kedvezményese”” voltak. Ők a piac mintegy 10 százalékát teszik ki – magyarázza François Carlier, a CLCV főigazgatója.


Ezek a szolgáltatók az emeléseket leggyakrabban az ügyfelek e-mailben történő értesítésével hajtották végre, és legalább egy hónappal korábban, mint ahogy azt a törvény előírja.

Csakhogy, mint arra François Carlier rámutat, az e-mail észrevétlen maradhat a postafiókokba küldött üzenetek áradatában. Ráadásul az e-mail címe gyakran nem túl egyértelmű. Például: „Az ajánlata változik” – ez a levél azt jelzi, hogy komolyabb áremelésre készül a cég.

Strasbourgban az Électricité de Strasbourggal (ÉS) gázszolgáltatási szerződést kötött ügyfelek is igen dühösek. A France Bleu rádió szerint

a cég azt állítja: nem tudja alkalmazni a kormány tarifapajzsát.

A szolgáltató a fogyasztók szerződéseit egyszerűen a nagykereskedelmi piaci árakhoz indexálja. A városban élők pedig aligha fordulhatnak más szolgáltatóhoz, mivel az ÉS monopóliummal rendelkezik az elzászi fővárosban – számol be a francia rádió.

A címlapfotó illusztráció. (Shutterstock)

Ajánljuk még