Fordulópontot jelent a Suiso Fronitier szállítóhajó érkezése az Ausztrália déli részén fekvő Hastings kikötőjébe: az alig 120 méter hosszú japán speciális hajó 1250 köbméteres tartályában a világon először szállít majd folyékony hidrogént, elsőként Japánba – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Most még „barna” a hidrogén, de remélik, hogy hamarosan „kék”, majd zöld lesz

A Hydrogen Energy Supply Chain (HESC), egy tucat ausztrál és japán vállalatból álló, a kormányok támogatását élvező konzorcium közölte: „a Suiso a világon elsőként teszi lehetővé a folyékony hidrogén előállítását, cseppfolyósítását és tengeri úton történő szállítását a nemzetközi piacra.” Angus Taylor ausztrál energiaügyi miniszter kiemelte: „A HESC-projekt révén Ausztrália a tiszta hidrogénnek köszönhetően a kibocsátás csökkentését célzó globális energetikai átállás élére áll. Ez a jövő üzemanyaga.”

A kritikus hangoknak azonban helyük van, az ausztrálok ugyanis lignit felhasználásával állítanak elő hidrogént. A Stanford Egyetem tudósai nemrégiben bebizonyították, hogy a szén vagy gáz felhasználásával előállított hidrogén károsabb a környezetre, mint a gáz közvetlen elégetése.

Andrew Forrest ausztrál milliárdos is komoly kritikát fogalmazott meg, szintúgy környezetkárosítást emlegetve.

A hidrogéntermelésbe két nagy ausztrál cég, a Fortescue ausztrál bányászati és logisztikai vállalat, valamint a szintén a nyugat-ausztráliai Perthben székelő Woodside Petroleum is komoly befektetéseket eszközöl. A Woodside 2027-től napi 1500 tonna hidrogént akar előállítani a H2Perth gyárával, ezzel a világ egyik legnagyobb hidrogéntermelője lehet. További projekteket terveznek Tasmániában és az amerikai Oklahoma államban. 2030-ig mintegy 5 milliárd dollárt terveznek befektetni az új energiákba. A Fortescue úgynevezett zöldhidrogént akar előállítani az ausztrál Queensland államban és Tasmániában.

Ausztráliában mind állami, mind magáncéges oldalról a hidrogénipar fejlesztése mellé álltak, mivel a jelenleg a fosszilis tüzelőanyagok, azaz a szén és a gáz jelenleg Ausztrália exportértékének mintegy ötödét teszik ki, ezt pedig hosszú távon ki akarják váltani. 2019 és 2020 júniusa között a szénexport 54,6, a cseppfolyósított földgáz (LNG) kivitele 47,5 milliárd dollárt tett ki.

A tengeri szállítmányozásban látja a jövőt az ausztrál vezető tudós

Ausztrália legnagyobb szén- és LNG-vásárlója Japán, a hidrogén-együttműködés alapja az Észak-Ázsiába történő LNG-export. A Suiso két hét alatt teszi meg a mintegy 9000 kilométeres utat. A hidrogént mínusz 253 fokra hűtik le, és így 800-szorosára sűrítik. Összehasonlításképpen: az LNG mínusz 161 fokos hőmérsékletet igényel. Yuko Fukuma, a tartályhajót tervező és építő Kawasaki Heavy Industries szóvivője azt mondta, „ez úttörő projekt  Japán számára a tiszta, új energiához vezető úton”. Alan Finkel, az ausztrál kormány vezető tudósa mérnöki bravúrnak nevezte a hajón lévő „óriási termoszban” történő szállítást.

Finkel, az amúgy nem túl környezetkímélő tankeres szállítás mellett érvelve, piacgazdasági szempontokra hivatkozva közölte: „az energiát tenger alatti kábeleken keresztül is el lehet küldeni, ahogyan azt a Sun Cable javasolja Észak-Ausztrália és Szingapúr között. De ha olyan nemzetközi piacot akarunk, mint amilyen az LNG esetében van, a világ minden országába el kell jutnunk, ahol kikötő van.”

Az első, sőt várhatóan a következő is szállítmányok úgynevezett barna hidrogént hordoznak majd: ezt, ahogyan fentebb is jeleztük a Stanford Egyetem kutatásai alapján nem túl környezetkímélő  szénelgázosítási eljárással nyerték. Az ausztrálok a Victoria államban található Latrobe-völgyből származó lignitet használják fel erre a célra. A hidrogén a szén-dioxid-kompenzáció alkalmazásával állítólag „kék”, így zöldpolitikai szempontból elfogadhatóbb lesz.

Tudni kell azonban, hogy a tesztfázisban 160 tonna szenet égetnek el évente, hogy 3 tonna hidrogént állítsanak elő.

Ráadásul, zöldpolitika ide vagy oda, a lignit felhasználása a május végi választások előtt segíti Taylor energiaügyi minisztert, mivel munkahelyeket biztosít a külszíni bányászatban, bár a széntüzelésű erőműveket hosszabb távon be kellene zárni. A teljes projekt költségvetése, beleértve a cseppfolyósító üzemet is, közel félmilliárd dollár, amelynek egytizedét az ausztrál kormány, egy másik tizedét pedig Victoria szövetségi kormánya adja. A bővítés következő szakasza várhatóan valamivel kevesebb mint 200 millió ausztrál dollárba fog kerülni. A tervek szerint a HESC-projekt a későbbiekben várhatóan évi 225 000 tonna cseppfolyósított hidrogént állít majd elő.

A címlapfotó forrása: Wikimedia