logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Négynapos munkahét lesz Belgiumban – de megéri mindez?

| Szerző: hirado.hu
A belga parlament döntése értelmében négynapos munkahetet vezet be Brüsszel. A munkahét időtartamának csökkentése nem újkeletű téma, a világban az 1970-es években merült fel először a munkanapok számának redukálása, ám ez akkor csupán terv maradt. Angliában, Új-Zélandon, valamint a Panasonic anyavállalatánál is bevezettek korábban már – részben – hasonlót, azonban tartósan sehol sem ragadt meg.
A belga parlament ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Belgiumban a tervezet szerint a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről, amely szerint – a négynapos munkahét választása esetén – fél évig érvényben marad döntésük, azt követően nyílik csak mód annak felülvizsgálatra. A brüsszeli parlament döntése a 2022. januári munkanélküliségi adatok tükrében figyelemre méltó, ugyanis Belgiumban – 1983 óta a legmagasabb – 7 százalékos a munkanélküliségi ráta, vagyis pont akkor került elő a munkahét csökkentésének ötlete, amikor több embernek lenne szüksége munkára.

A 2019-2020-as világjárvány idején újra felülvizsgálták a korábbi ötletet, de tömeges bevezetésről finoman fogalmazva sem beszélhetünk.

A brit Chartered Management Institute elvégzett kutatása szerint a szigetországban vizsgált cégek vezetőinek mindössze 7 százaléka tett kísérletet a négynapos munkahét bevezetésére, és mindössze 20 százalékuk fontolta meg a kérdést. A felmérésből kiolvasható, a gazdaság irányítói – egyelőre – nem számolnak a rövidített munkahéttel.

Anglián kívül Új-Zélandon és Japánban, valamint a Panasonic gyáróriás anyavállalatánál foglalkoztak az ötlettel. Az óceániai országban a nemzetközi Unilever vállalat tesztelte a rövidített munkahét lehetőségét, mégpedig úgy, hogy a munkavállalók fizetése ne csökkenjen. Az aucklandi központ – mindösszesen – nyolcvan dolgozója élhetett a rövidebb hét lehetőségével. Árnyalja a döntés képét, hogy az Unilever a szigetországban nem folytat termelőtevékenységet, nincsen gyára, csak irodistákat foglalkoztat. A döntés hátterében akár a helyi szakszervezet számára tett munkaadói gesztus is állhat. A Panasonic áprilistól ajánlja fel dolgozóinak a rövidített munkahetet, mégpedig a kiégés és a túlterheltség csökkentése végett. A legnagyobb japán gazdasági lap, a Nikkei által közölt felmérés szerint a felkelő nap országa vállalatainak csupán 8 százaléka kínált heti négynapos munkahetet.

Az amerikai AMN által megszólaltatott munkaügyi tanácsadók szerint nem feltétlen jó ötlet a csökkentett munkaidő bevezetése, ugyanis a heti négy-, tízórás munkanap negatív hatással lehet az innovatív gondolkodásra, a munka minőségére, illetve a termelékenységre.

A rövidített hét kérdése leginkább munkaügyi aktivisták és környezetvédők között népszerű toposz. Megjegyzendő, a politika is megpróbált hasznot húzni a „kevesebb munka” ötletéből: a brit Munkáspárt 2019-es választási ígérete szerint lerövidítették volna a heti munkanapok számát. Ötletük alapját, Robert Skidelsky baloldali gazdaságtörténész 2019-es kutatása jelentette. Az ellenben már csak az apróbetűs részben volt benne, hogy a Munkáspárt, hogy csak akkor tette volna lehetővé a hét lerövidítését, ha a brit gazdaság eredményei ezt lehetővé tennék. A Munkáspárttal ellentétben a Konzervatív Párt az idézett kampányban ellenezte a négynapos munkahét bevezetését. Kifejtették: ennek életbelépése szerintük közel 20 százalékkal növelné a bérköltségeket.

Hagyományos módszerű, lovas garnélarák-halászaton vesz részt egy belga halász Oostduinkerke tengerpartján 2017. szeptember 12-én. A halászhálót őshonos Brabant igáslovak vontatják, a friss zsákmányt az állatokra erősített kosarakba ürítik. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A U. S. News, a témában megjelent cikke szerint nem lehet egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, ugyanis különböző típusú munkakörök, munkahelyek, munkavállalók alkotják a piacot, melynek egyedi működési mechanizmusa van, így célravezetőbb egyes cégekre és munkavállalókra bízni a kérdés megválaszolását. Az amerikai Gallup Intézet kimutatása szerint a munkahét hossza és a „kiégés állapota” között sincs feltétlen közvetlen összefüggés: a négy napot dolgozók kiégésének mértéke nem szignifikáns az ötnapos munkahétben dolgozókéhoz képest.

A rövidített munkahét bevezetése Belgiumban több szempontból is különleges, ugyanis az ország gazdasága stagnál, az előrejelzések szerint az év első fél évében a GDP növekedése nem éri el az egy százalékot sem, így felettébb kockázatos egy ilyen horderejű döntés bevezetése.

Ajánljuk még