logo

Műsorújság

×

social

élő

Rendkívüli

ÉLŐ | Kövesse itt a nap 24 órájában az ukrán válság legfrissebb fejleményeit

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Folytatódik az energiaválság miatti pánik Európában

Folytatódik az energiaválság miatti pánik Európában. Németországban már az általános iskolás gyerekeket is egy hosszabb áramkimaradásra készíti fel a katasztrófavédelem. Spanyolországban hiánycikk lett a hordozható gáztűzhely, Észak-Macedónia pedig szükségállapotot hirdetett a várható gázhiány miatt. Egész Európában elszabadultak az energiaárak: fél év alatt csaknem hatszorosára drágult a földgáz – hangzott el az M1 Híradójában.

Elzárta a gázvezetéket Spanyolország előtt Afrika egyik legnagyobb gázexportőre, Algéria. A Marokkót Spanyolországgal összekötő úgynevezett GME-vezetéken évi több milliárd köbméter gáz érkezett Európába, november eleje óta azonban egyetlen köbcentiméter sem. A gázipari szakszervezet vezetője, Joan Batalla igyekezett nyugtatni a kedélyeket.

Egy sor gázellátási forrásunk van. Algéria évtizedek óta megbízható partner volt, de jelenleg 14 különböző forrásból érkezik Spanyolországba a gáz” – mondta.

Áramkimaradásra készítik fel a diákokat Németországban is – a Magyar Hírlap a német katasztrófavédelem kiadványát mutatta be, ami praktikus ötletekkel látja el az általános iskolás gyermekeket egy hosszabb áramkimaradás esetére, és egyebek mellett egy tíz napra elegendő élelmiszertartalék összeállítására buzdítják a családokat.

A fűtőolajért szeptemberben 76,5, a benzinért 28,5 százalékkal kellett többet fizetni szeptemberben Németországban, mint egy évvel korábban

– derül ki a német szövetségi statisztikai hivatal adatbázisából.

Észak-Macedóniában is válságos állapotokra számítanak: a szkopjei kormány kedden harmincnapos válsághelyzetet hirdetett az elszabaduló energiaárak miatt. Félő ugyanis, hogy az ország áramellátását biztosító erőművek működésképtelenné válnak a küszöbön álló gázhiány következtében.

Az egész világot sújtja az energiaválság, amelyet szakértők szerint a kereslet–kínálat közötti drámai szakadék eredményezett. A koronavírus-járvány harmadik hullámát követő gazdasági fellendüléssel együtt ugyanis az energia iránti kereslet is meredeken emelkedett, amellyel képtelen volt lépést tartani a kínálat.

Kínában például, ahol az elektromos energiaellátás 61 százalékát széntüzelésű erőművek biztosítják,

több száz gyárban állt le hetekre a termelés, miután a világjárvány idején történelmi mélypontra zuhant a szénkitermelés.

Szerte az Európai Unióban rég nem látott mértékben emelkednek az energiaárak: csaknem hatszorosára nőtt fél év alatt a földgáz ára az európai piacokon, amelyet szakértők az ukrán tranzitvezetéken elmaradó orosz gázszállítmányok hiányával magyaráznak. Európa földgázigényének 90 százalékát ugyanis a blokkon kívül termelik.

Az importált gáz több mint 40 százaléka Oroszországból érkezik,  20 százaléka Norvégiából, 14 százaléka pedig Algériából. A hét elején azonban fellélegzett az európai piac:

Oroszország növelni kezdte gázszállításait Európába Lengyelországon és Fehéroroszországon keresztül.

Szakértők szerint fordulatot hozhat az eddigi energiapolitikában a most tapasztalt energiaválság. Emmanuel Macron francia elnök például kedden jelentette be: hamarosan újabb atomerőműveket épít Franciaország.

Az Európai Bizottság épp csütörtökön szavaz új energiapolitikájáról, s várhatóan elfogadja a kontinens gázellátási láncának 13 milliárd eurós fejlesztési csomagjáról szóló terveket.

A címlapfotó illusztráció.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még