×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Gázársokk Németországban

 

A földgáz ára tavaly október óta több mint kétszeresére emelkedett Németországban, és ez most már a magánháztartásokat is érinti. 61 önkormányzati közműszolgáltató áremeléseket tervez a télre, némelyikük jelentős mértékben.

A bajorországi Memmingenben hamarosan mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak, akik gázfűtést használnak. December 1-jén a helyi önkormányzati közműszolgáltató fogyasztástól függően mintegy 70 százalékkal emeli a földgáz árát. Ez egy átlagos, 60 négyzetméteres lakásban élő egyedülállónak évente mintegy 84 ezer forint (236 euró) többletköltséget jelent, egy 100 négyzetméteres ház vagy lakás esetében pedig átlagosan 190 ezer forinttal (530 euró) kell többet fizetni évente – írja a Focus online.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc)

A Memminger Stadtwerke mellett a Check24 összehasonlító portál szerint országszerte 61 szolgáltató tervez áremelést a következő hónapokban, az érintett háztartások száma 375 000.

Németországban összesen 19,6 millió lakást fűtenek földgázzal, ez az összes magánháztartás mintegy fele.

Azonban az áremelkedés gyakorlatilag mindenkit érint, mivel Európában a földgáz fontos eleme a villamosenergia-termelésnek, így a gáz árával együtt emelkedik a villamos energia ára is.

A lipcsei áramtőzsdén egy megawattóra energia ebben a hónapban átlagosan  56 ezer forintba (155 euró) került, ez 356 százalékkal több, mint egy éve.

Franciaország nemrégiben, kompenzálandó az áremelkedést, hatósági felső határt szabott a gázár esetében, így lehet, hogy ott áprilisig nem emelkedik meg a lakossági ár. Az államnak azonban kompenzálnia kell az energiaszolgáltatókat is a kieső bevételekért. Spanyolország átmenetileg csökkenti a villamos energia adóját, Olaszországban pedig alacsonyabb hozzáadottérték-adót vetnek ki a földgázra.

Németországban jelenleg nincsenek konkrét tervek, mivel éppen kormányváltás várható a választások után. Ennek ellenére

a még hivatalban lévő szövetségi gazdasági miniszter, Peter Altmaier (CDU) be akar avatkozni,

és a Bildnek adott interjúban bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a Bundestag frakcióvezetőivel a megoldás érdekében. Ide tartozhat az EEG-járulék (ez a lakosság és a gazdaság szereplői által fizetendő, úgynevezett megújulóenergia-járulék - a szerk.) csökkentése vagy esetleges eltörlése, illetve a támogatások növelése az alacsony jövedelmű háztartások számára. Altmaier a francia mintájú árbefagyasztást kizárta.

A  gázárak meredek emelkedésének oka

Három tényező okozza az áremelkedést. Az első kettő a világjárvány okozta válság, valamint másodikként, ennek következtében a kereslet-kínálat változása. Jelenleg a földgázkínálat alacsonyabb a szokásosnál. Ennek egyik oka, hogy korábban egyes országok csökkentették a termelésüket. Norvégiában például a gáztermelés június óta az előrejelzések alatt van, egyes esetekben még a tavalyi szint alatt is. Oroszország sem termel annyit, mint a világjárvány előtt. Ezen túlmenően a világjárvány alatti alacsonyabb termelési ráták miatt a tárolók világszerte az ilyenkor megszokottnál üresebbek, és a kitermelő országok elsősorban saját tárolóikat töltik fel, mielőtt exportálnának.

Itt következik a kereslet-kínálat kíméletlen törvénye: fentiek ellentétben állnak a globális kereslet jelenlegi jelentős növekedésével. Ez egyrészt a kiürült tározók következménye, másrészt kapcsolódik a világjárvány utáni gazdasági fellendüléshez, aminek eredményeképp a gazdaságoknak a korábban tervezettnél jóval több földgázra van szükségük. Mivel jelenleg mindkettő, azaz a kisebb kínálat és a megnövekedett kereslet együttesen jelentkezik, ez az árak robbanásszerű emelkedéséhez vezetett.

A harmadik ok, hogy Európában a fentiek mellett a politika is szerepet játszik, különösen a január óta érvényben lévő szén-dioxid-kvóták. Németországban például minden tonna szén-dioxid közel 9 ezer forintba (25 euró) kerül. A szakértők becslése szerint csak ez önmagában 165 forinttal (0,46 cent) növeli a gáz kilowattóránkénti árát.

Az bizonyos, hogy a szén-dioxid-adó a következő években fokozatosan emelkedik, a kereslet és a kínálat közötti olló várhatóan, ha nem is bezárul, de a rés szűkülni fog. Mivel Közép-Európában a fűtési szezon jellemzően április közepéig tart, a gázárak csökkenésére a kereslet csökkenése után, azaz májustól lehet számítani. Ebben az esetben nyáron az energiaszolgáltatók a jelenleginél alacsonyabb árakon tölthetnék fel készleteiket a 2022/23-as télre, azt azonban nem tudni, az árcsökkentéseket ugyanúgy továbbadják-e majd az ügyfeleiknek, mint ahogyan most az áremeléseket is továbbadják.

Magyarországot és Lengyelországot nem érte váratlanul a kialakult helyzet

A magyar kormány felkészült a télre, szeptemberben kötött tíz- plusz ötéves gázvásárlási szerződést a Gazprommal, amely hosszú távon garantálja Magyarország energiaellátásának biztonságát ebben a bizonytalanságokkal teli világban tizenöt évre, egyben megvédi a rezsicsökkentés eredményeit.

Lengyelország jobban védekezett a gázválság ellen, mint Nyugat-Európa – zárkózik fel hazánk mellé cikkében a Rzeczpospolita. „Miközben Nyugat-Európa a tél miatt aggódik, és a gáztározók még mindig nem teltek meg, Lengyelország nyugodt lehet. A mi gáztartályaink már tele voltak az áremelkedés előtt, és máshonnan is tudunk gázt vásárolni, mert rendelkezünk a szükséges infrastruktúrával.”

Ausztria ökoszociális adóreformterve

Október 3-án, még Sebastian Kurz lemondása előtt, az osztrák kancellár három miniszterével és az alkancellárjával mutatta be kormánya nagyszabású ökoszociális adóreformtervét, amely hónapok óta tartó előkészítő munka és a koalíciós tárgyalások eredménye. A 18 milliárd eurós adóreformcsomag egyrészt a károsanyag-kibocsátás megadóztatásáról, másrészt a kis- és közepes jövedelműek terheinek enyhítéséről szól.

A klímasemlegesség elérésének jegyében született adóreform előirányozza, hogy a felhasználók 2022 júliusától felárat fizetnek a szén-dioxid-kibocsátás miatt,

amely az első évben 10 700 forintot (30 euró) jelent tonnánként, majd évente folyamatosan emelkedő ütemben egyre többet. Ennek ellensúlyozására az adóreform különböző enyhítéseket is tartalmaz, elsősorban a kis- és közepes jövedelműeknek.

A címlapfotó illusztráció.