logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hibás klímapolitika: az energia megújult, Európa leállt

| Szerző: hirado.hu
Miközben az Európai Parlament vitáiban brüsszeli bürokraták mantraként hajtogatják, hogy a klímapolitikának nincs köze az árak növekedéséhez, elemzők és szakértők sokasága kárhoztatja a kialakult helyzetért az uniós döntéshozókat. Philippe Chalmin közgazdász, energiapiaci szakértő levezette a TV5 Monde-nak lépésről lépésre, hogyan juttatták idáig Európát a jórészt klímapolitikai okokból megtett intézkedések, melyek során a kontinens nyugati fele tudatosan felszámolta saját stratégiai ágazatai jó részét.

 

A gázárak emelkedése Európában összefügg a világ többi részén, különösen Ázsiában tapasztalható emelkedéssel. Csakhogy Európában egy igen sajátos helyzet áll fenn, mégpedig az, hogy az országok egy csoportja szinte minden szükségletét importálja. Az európai földgáztermelés Franciaországban megszűnt, és Hollandiában is megszűnőben van. Európában hamarosan már csak Norvégiában lesz gázkitermelés, ám ez az állam nem tagja az euróövezetnek – figyelmeztetett Philippe Chalmin a TV5 Monde vele készített interjújában.

Az európai import fele emiatt Oroszországból, másik része Algériából és egy kis része Líbiából származik. Importunk egyharmadát is a világpiacon vásároljuk. Az utóbbi harmad cseppfolyósított földgáz, amit viszont újra kell gázosítanunk, hogy ez az energiahordozó az európai csővezetékekbe jusson – vázolta a válság világgazdasági hátterét a szakértő.

A krízis – számokban

Európában a gáz ára mindössze hat hónap alatt megnégyszereződött. A növekedés néhány országban különösen látványos volt. Spanyolországban a villanyszámlák egy év alatt több, mint 35 százalékkal emelkedtek, míg Olaszországban a gázdíjakat 30 százalékkal, a villamosenergia-díjakat pedig 40 százalékkal emelték egyik fél évről a másikra. Belgium az európai országok egyike, ahol a legmagasabbak az energiaárak, és az emelkedések valódi aggodalomra adnak okot: a belga háztartások 20 százalékának energiaellátása már a tél beállta előtt bizonytalanná vált. Ez az arány Vallóniában eléri a rekordnak számító 25 százalékot – ismerteti a cikk a kialakult helyzet adatait.

A felsorolás nem említette a krízis brit vonatkozásait: Nagy-Britanniában sorban jelentenek csődöt a gázszolgáltatók, miután az irányadó európai gázindexek több, mint 300 százalékot emelkedtek egy éven belül, és képtelenek kigazdálkodni az ebből fakadó veszteséget, és gyakorlatilag leállt a teljes brit vegyipar.

Brüsszel egy energiapiaci szabályozó fegyvere és részben a mostani gázárnövekedést is előidéző eszköze az európai karbonpiac (ETS) – írja a Portfolio.hu. Ez egy a reguláció által mesterségesen kreált piac, ahol a piac méretének növelésével vagy szűkítésével nagyon pontosan lehet szabályozni a mindenkori ETS-árat, azaz, hogy mennyit kell fizetni tonnánként a kibocsátott szén-dioxidért. Ennek alapvetően az EU zöldítési törekvéseit kellene támogatnia, de az elmúlt évtizedben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és tartósan alacsony, 5ľ10 EUR/t körüli áron lehetett vele kereskedni, mely így nem adott valódi klímapolitikai eszközt a szabályzó kezébe. Ez 2019-re megszűnt, és azóta megtöbbszöröződött az ETS ára, és 2021 szeptemberére 60 EUR/t ár fölé kúszott, nagyban hozzájárulva a gáz- és áramárak növekedéséhez is. Ezt a „piaci rést”, miszerint hatalmas pénzeket lehet a kilövő karbonárakon keresni spekulatív alapon, a nagy pénzügyi alapok is észrevették, és az elmúlt évben a valódi iparági zöldítés helyett a spekulatív ETS-bevásárlások hajtották a karbonpiacot – melyet a regulátor ölbe tett kézzel nézett.

Ismert: Franciaországot sem kerülte el az energiaárak, különösen a gáz árának emelkedése. A 2021. január 1-je óta bekövetkezett 57 százalékos (a gázpiac egészét nézve, a gazdasági szereplők összeségének vonatkozásában elemzések szerint 300 százalékos – a szerk.) áremelkedés után október 1-jén újabb 12,6 százalékos gázáremelésre számíthatnak a fogyasztók.

Az előttünk álló tél kilátásairól a szakértő azt mondta, hogy „ahhoz, hogy rövid távon tudjuk, hogy ez az európai energiaár-fellendülés tartós lesz-e, azt hiszem, tudnunk kell, milyen lesz az időjárás jövő januárban. Ha kemény telünk lesz, az energiaárak tekintetében nem járunk jól. Egyértelmű, hogy számos országban az energiaárakhoz kapcsolódó társadalmi problémákkal kell szembenéznünk. Olaszország nemrég döntött úgy, hogy elindít egy fogyasztói támogatási programot, és Macron elnök is ugyanezt tette, egy kicsit korlátozottabb formában”.

Felszámolt széntermelés, becsődölt szélturbinák

A televíziónak arra a kérdésére válaszolva, hogy a többi kontinenssel szemben miért pont Európában emelkedtek meg így az energiaárak, Chalmin egyértelműen a brüsszeli energiapolitikára célzó válaszokat adott.

„Európa a nagy ökológiai nekilendülésben – ami teljesen jogos és észszerű – úgy döntött, hogy felszámolja széntermelését. Ma Európában az elektromos energiát az utolsó megtermelt kilowattóráig már nem széntüzelésű, hanem gáztüzelésű erőművekben állítják elő. Csakhogy a helyi gáztermelés is nagyon alacsony” – fogalmazott az interjúban Chalmin.

A közgazdász a pillanatnyi helyzet kialakulásáról elmondta: Európában több tényező is összeadódik. „Az elmúlt hónapokban meglehetősen magas volt a villamosenergia-fogyasztásunk is. Ez a viszonylag forró nyárhoz kapcsolódik, ami megnövelte a légkondicionálók fogyasztását. A gázt pedig villamos energia előállítására használják.”

Miután az elmúlt nyáron a megújulóenergia-termelés az átlag alatt volt, más villamosenergia-termelő forrásokra kellett támaszkodnunk, különösen a földgázra.

(A megújuló energiák súlyos krízisét okozta idén nyáron az a ritkán bekövetkező jelenség, hogy az Északi-tenger mentén alig fújt a szél, emiatt gyakran leálltak a szélturbinák – a szerk.)

A kereslet tehát drámaian növekszik, de olyan országok, mint Németország, éppenhogy az ellenkező irányba mentek: nagy megújulóenergia-kapacitásokat építettek ki – derült ki a szakértő szavaiból. Chalmin a televízió kérdésére válaszolva aláhúzta: „A megújuló energiára vonatkozó európai döntések határait feszegetjük, amelyek csak rendkívüli tárolási kapacitásokkal működhetnek – ideális esetben –, amelyekkel viszont még nem rendelkezünk.”

Az eszeveszett kapkodást betetőzi, hogy Németország most a széntüzelésű erőműveket próbálja beindítani, nyilván, hogy ne kelljen gázszállításon alkudozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Chalmin legalábbis rámutat: „Németország most nyitotta meg újra széntüzelésű erőműveit, ami észszerűtlen, jobb lenne, ha a gáztüzelésű erőműveket működtetnék.”

Franciaország importálja az áramot?

Franciaország annak ellenére, hogy a villamosenergia-termelés több mint 70 százalékát atomenergia biztosítja, arra kényszerül, hogy a nemzeti energiacége, az EDF a világpiacról vásároljon áramot, magas áron – fejtette ki a közgazdász. Chalmin itt karbantartásokról beszélt, ám a jelenség szélesebb körű értelmezését még inkább segíti, ha néhány évet visszatekintünk.

2018-ban komoly politikai veszteségeket jelentett Emmanuel Macron számára a kormány egyik erős embere, a zöldpárti Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter távozása. Hulot meglehetősen radikális terve az volt, hogy 2025-re 50 százalékra csökkentik az atomenergia részarányát az áramtermelésben. A politikus éppen azért távozott, mert rájött, hogy nem lehet betartani ezt a vállalást, ám ez nem jelenti azt, hogy ne történtek volna lépések az atomerőművek áramtermelésének csökkentésére.

Franciaország tehát tudatosan építi le úgy a saját, Európában egyedülállóan erős atomenergia-ellátását, hogy közben, a túlpolitizált európai irányzatoknak megfelelően, hagyományos energiahordozó-termelését is megszünteti.

A brüsszeli EU-bürokraták állítása tehát, miszerint a klímapolitika és a kapkodó intézkedések, a megújuló energiaforrásokat ideológiai okokból aránytalan méretekben erőltető gazdaságpolitika nem felelős a jelenlegi, Európát alapjaiban megrázó válságért, nem tűnik alátámaszthatónak sem a fentiek, sem más elemzők álláspontjának tükrében.

A címlapfotó illusztráció.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még