Hatvanmilliárd dollár bukóban is álltak a Wall Street-i nagyágyúk

 

Összességében sikerült elkerülniük a nagy fedezeti alapoknak a csődöt a reddites befektetők árfelhajtó részvényvásárlásai után, de fennállt a veszélye, hogy óriási veszteségeket halmoznak fel, ha tovább tart a lufifújás a GameStop részvényeiben. A tőzsdemámor kifulladt, az árak normalizálódtak, sokan sebeiket nyalogatják, mert még csak most szembesültek a veszteségeikkel. Szabályozási szempontból kérdéseket vet fel, hogy az online tőzsdei platformok összehangoltan kiszorították a piacról a kisbefektetőket. Egy elemzővel beszélgettünk a jelenségről, annak hátteréről és a lehetséges következményekről.

Még nehéz felmérni, hogy mennyire változtatja meg a kisbefektetők összefogása, a reddites fórumozók fellépése a piac működését, de tény, hogy kisebb zavart okozott a rendszerben. Január utolsó napjaiban 2–2,5 százalékot estek az árfolyamok a világ tőzsdéin. Az eladási hullám azonban átmeneti volt, és azóta ismét felfelé araszolnak az árfolyamok, újabb rekordokat döntve.

Egy régi tőzsdei mondás úgy tartja, hogy olyan lesz az év, amilyen annak első hónapja, így ha ez igaz, akkor további emelkedésre számíthatunk a világ tőzsdéin, amit a jegybankok ultra laza politikája és az elképesztő pénzbőség is fűt.

Tulipánmánia, avagy a tőzsdei buborékfújás tökéletes példája

Az angolszász sajtóban többen Dávid és Góliát harcáról írták, hogy az interneten az ingyenes kereskedelmi platformokon szerencsét próbáló kisbefektetők „megregulázzák” a Wall Street-i nagykutyákat. A helyzet azért ennél összetettebb.

A Reddit közösségi oldal Wallstreetbets aloldalán egymásnak adnak befektetési tippeket a felhasználók. A GameStop-lufit elindító csoportnak mostanra több millió tagja van, és a szám rohamosan növekszik.

„Ez egy nagyon diverz társaság. A fórumozók között vannak pénzügyi vezetők jelentős tőzsdei tapasztalattal, de voltak olyanok is, akik akkor kötötték első tőzsdei ügyletüket” – mondta Török Lajos, az Equilor elemzője a hirado.hu-nak.

Nincs szó piac befolyásolásáról, a fórumozók egymásnak adnak ötleteket, hogy melyik részvényt vagy tőkepiaci terméket vegyék meg.

Azért is eshetett a választásuk a GameStopra, mert az egy olyan videójátékbolt-hálózat, amely szinte minden sarkon megtalálható Amerikában. Ismert a neve, könnyű volt vele azonosulni, kiállni mellette úgy, hogy a részvényvásárlásokkal kiszorítsák a cég bukására fogadó nagybefektetőket.

A cégben magas volt a nagybefektetők fedezetlen shortállománya. Elsősorban nagy fedezeti alapok tették meg tétjeiket a részvény árának visszaesésére, mivel úgy kalkuláltak, hogy a cégnek nincs nagy jövője az internetes cégek versenyében.

A recept egyszerű volt. A kisbefektetők nagy tételben tömegestől kezdték vásárolni GameStop részvényeit. A magasabb árakon beszálló kisbefektetők között volt jellemző az a hangulat, hogy meg kell büntetni, móresre kell tanítani a piaci esésére fogadó a hedge fundokat.

Önmagában a shortpozíciók felvételével nincs baj – mondta az elemző –, mert a piac kiegyensúlyozott működéséhez szükség van a túlzott áremeléssel szembehelyezkedő befektetőkre is, mert ezzel kiegyensúlyozzák a piaci túlkapásokat.

Jobb esetben a piaci fundamentumok, a vállalatok nyereségtermelési képessége határozza meg a cég tőzsdei árát, amely vagy a shortosok vagy a piaci emelkedésére számító longosok várakozását türközi.

A korábban 40–50 dolláron forgó részvény napok alatt korábbi értékének tízszeresén forgott a tőzsdén.

A reddites csoport összehangoltan és nagy mennyiségben zsákolta a részvényeket, miközben az esésre játszó befektetők kénytelenek voltak zárni pozíciójukat, ami jelen esetben vásárlást jelent.

A fedezeti alapok előtt két út állt. Vagy még több pénzt lapátolnak bele, hogy tartani tudják pozíciójukat, vagy kényszerlikvidálják őket. A fedezeti alapok kisebb része döntött így. A Melvin Capital volt az egyik olyan cég, amely nyilvánosságra hozta, mennyit bukott a GameStop szárnyalásán. A fedezeti alap befektetéseinek 50 százalékát veszítette el. A világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatója a Citadel dobott nekik mentőövet, tőkepótlásra összesen 2,6 milliárd dollárt.

Arról hogy pontosan melyik fedezeti alap mekkora veszteséget szenvedett el, arra majd az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC) benyújtott negyedéves adatok után derülhet fény.

„Egy ponton azonban a hedge fundok nem realizált vesztesége elérte a 60 milliárd dollárt”

– mondta Török Lajos.

Amíg egy tőzsdei pozíció nincs lezárva, addig az csak virtuális veszteséget jelent, és nem valós, pénzügyi veszteséget. Az árfolyamok további emelkedésével azonban egyre nő a nyomás a shortosokon, hogy zárják pozíciójukat, máskülönben azt kockáztatják, hogy összes befektetésüket elbukják.

A legtöbb nagybefektető sokáig tudta tartani pozícióját, mindez óriási tőkeigénnyel járt.

Short squeeze és opciós squeeze

A GameStop hirtelen árfolyam-emelkedésében a shortosok kiszorítása mellett (short squeeze) mellett, ha kisebb mértékben is, de szerepet játszott az opciós pozíciók zárása. Az opciók árazása függ a jelenlegi piaci és az opció megkötésének ára közötti különbségtől, a lejárattól és az alaptermék volatilitásától.

A vételi opció kiírójának annál több részvényt kell vásárolnia, minél közelebb kerül a piaci ár közeledik az opciós árhoz.

„Volt egy óriási kockázat, hogy az opció kiírójának a veszteségeik elszállhatnak, ha extra magasra kúszik a részvény árfolyama” – mondta Török.

Összehangolt lépés a kisbefektetőkkel szemben

A reddites fórumokon düh és csalódottság lett úrra, amikor a nagy online brókercégek megakadályozták az újabb vételi pozíciók nyitását, ezzel pedig gátat szabtak az további emelkedésnek. Többen jogi lépéseket is kilátásba helyeztek.

Amikor kizárták a kisbefektetőket, azzal megakadályozták, hogy tovább emelkedjen az árfolyam, ezzel közvetlenül pedig a hedge fundok kezére játszottak – vélik a csalódott kisbefektetők.

A vezető elemző szerint jogilag akár még megindokolható a lépés, az általános szerződési feltételekben valószínűleg szerepelt is ez a kitétel, viszont példátlan az az összehangolt lépés, ahogy ezt a cégek tették.

A három legnagyobb kisbefektetőkre specializálódott amerikai online brókercég pár óra különbséggel jelentette be, hogy megtiltja a vételi pozíciók nyitását, amely felveti a piaci befolyásolásának a kérdését. Az amerikai hatóságok várhatóan kivizsgálják az ügyet, de kérdéses, hogy a kisbefektetőket védő szabályok születnek-e majd – értékelte Török Lajos.

Ki mozgatja a szálakat?

A Citadel mentőövet dobott az egyik fedezeti alapnak is aktív a politikai kampányok támogatásában. A Citadel egyik leánycége tőzsdei árjegyző is egyben, ami azt jelenti, hogy mondjuk a reddites kisbefektetők által a Robinhood-platformon vételi és eladási ajánlatokat tesznek, és ezzel a piac likviditását biztosítják.
Ez önmagában is számos kérdést vet fel. De hogy az összeesküvés-elmélet mezejére lépjünk, a fórumokon több olyan elmélet is napvilágot látott, hogy a Citadel állhat az ezüst ralija mögött, hogy ezzel enyhítse a nyomást a nehéz helyzetbe került fedezeti alapokon.

Mint ismert a GameStop után a kisbefektetői csoport a nemesfémet találta meg. Az árfolyam nyolcéves csúcsra lőtt ki, megközelítve a 30 dollárt. Azóta az árfolyamok visszakorrigáltak. Egyes feltételezések szerint a Citadel érdekében állhatott, hogy a részvénypiacról az árupiacra terelje át a befektetőket, s ez egy sokkal keményebb dió.

Az árupiac termékkel való kereskedése alapvetően különbözik a részvényekétől, hiszen sokszor a shortolások mögött a terméket leszállítani is képes társaságok állnak, amelyek fedezeti ügyletekkel fedezik kockázataikat. Így nincsenek rákényszerítve, hogy áremelkedéskor megváljanak short pozíciójuktól.

Ráadásul egy sokkal likvidebb több milliárd dolláros piacról van szó, ahol még egy összehangolt „támadás” is korlátozott és rövid ideig tartó eredménnyel járhat.

.