×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ezért érzi meg az egész világ a járvány gazdasági hatásait

 

A 2020-as koronavírus-járványhoz hasonló gazdasági sokkok néhány generációnként fordulnak elő szerencsére, de mint minden nagyszabású válság, ezek utóhatásai is alapvető és tartós változásokkal járnak. A Bloomberg üzleti hírportál egy csokorba szedte ezeket.

Elengedték a hiányt

A pandémia rég nem látott gazdasági visszaesést hozott és az ezekre nem szokványos válaszok születtek. Az egyik legszembetűnőbb az állami beavatkozás mértéke. A McKinsey tanácsadó becslése szerint 2020-ban összesen 11 ezer milliárd dollárt tett ki a világ országainak összesített költségvetési hiánya, ennek közel harmadát (3,3 ezer milliárd dollár) az Egyesült Államok hozta össze. Alapvetően megváltozott az államadósságról való közgazdaságtani gondolkozás is. Kialakulóban van egy új konszenzus, mely szerint egy mostani, alacsony inflációs környezetben a kormányok előtt nagyobb fiskális mozgástér nyílik – derül ki a Bloomberg összefoglalójából.

Jegybanki pénznyomda

A válságra a központi bankok a pénznyomda beindításával és a mennyiségi lazító programok kiszélesítésével – az állam- és vállalati kötvények – felvásárlásával válaszoltak, miközben mélypontra zuhantak a kamatok. Ezek a monetáris beavatkozások a gazdaságtörténelemben soha nem látott spekulatív befektetési hullámot eredményeztek. Elég megnézni, hogyan szerepeltek a fejlett országok tőzsdéi éves összevetésben, de még szembetűnőbb a fellendülés az áprilisi mélypontokhoz képest. A laza jegybanki politikát nehéz lesz visszafordítani anélkül, hogy ezt a reálgazdaság ne érezné meg. A történelmi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a válságok után még évtizedekkel később is alacsony szinten stabilizálódnak a kamatok.

Mi lesz a zombi cégekkel?

A kormányok a pandémia során mentőövet dobtak a bajba került vállalatoknak. A Nemzetközi Fizetések Bankja számításai szerint a nem pénzügyi vállalatok adósságállománya, hitel vagy kötvénykibocsátás révén nettó 3,4 ezer milliárd dollárral nőtt. A zombi cégek, amelyek nem képesek visszafizetni hiteleiket mintegy 2 ezer milliárd dollár adósságot halmoztak fel. A nagyvonalú állami programok azzal a veszéllyel is járhatnak, hogy tovább növelik a versenyképtelen cégek körét. Mivel bvételeik elmaradnak a válság előtti szintektől egyes vélemények szerint minden feltétel adott egy vállalati adósságválság kialakulásához.

Szakadék gazdag és szegény országok között

A gazdaságösztönző programokról szóló vita a gazdag országok privilégiuma, a szegény országoknak nincsenek meg a vállalkozások vagy a munkahelyek megvédéséhez szükséges erőforrásaik. Ezekben az ország megszorító lépesekre kényszerülhetnek, ha el akarják kerülni a külföldi tőke kiáramlását vagy egy nagyobb valutaválságot. A G20-as országok igyekeznek a szegény országok adósságterhein enyhíteni, de sokak szerint ez csak akkor ér valamit, ha a magánbefektetőket is bevonják.

K alakú kilábalás és mélyülő társadalmi szakadék

A gazdasági kilábalás időbeli folyamatát az abc különféle betűivel jelölték meg a közgazdászok. Az első hullám után sokan egy gyors, V alakú visszapattanásban bíztak, majd egyre inkább az U alakú, elnyújtott kilábalás jelei körvonalazódtak. A legújabb verzióban már K alakú pályáról beszél sok közgazdász. Ez azt fejezi ki, hogy a szektoronként eltérő ütemű lesz a fellendülés.

A válság során elsőként a személyes kontaktust igénylő szolgáltatások álltak le teljesen, ahol hagyományosan is alacsonyabbak a bérek. Ezzel szemben a pénzügyi piacokon, ahol a vagyonosabb csoportok vannak döntően jelen, gyorsabban helyreállt a rend, mint a reálgazdaságban. Mindez tovább mélyítette az eddig is széles társadalmi vagyoni szakadékot. A hagyományos oktatás felfüggesztése és a romló munkaerőpiac kilátások tovább nehezítették a nők helyzetét. Kanadában a nők foglalkoztatottsági mutatója közel négy évtizedes mélypontra esett vissza.

Gyorsuló robotizáció

A válság felgyorsította a digitális megoldásokat és az automatizációt az iparban, de már sok cég dolgozik azon, hogy a válság sújtotta szolgáltatási szektorban is kiváltsák az emberi munkaerőt. Ilyen a kiskereskedelem, a vendéglátóipar vagy a turizmus. Ezek a megoldások növelik a hatékonyságot, viszont az érem másik oldala, hogy sok munkahely szűnik meg. A tartós munkanélküliség másik veszélye, hogy egyszerűen elsorvadnak azok a képességek, amelyekkel később vissza lehetne térni a munkaerőpiacra.

Távmunka és ennek hatásai

A cégek gyorsan és sikeresen alkalmazkodtak a világjárvány utáni korlátozásokhoz, és mára normává vált az otthoni munka. Egy tanulmány szerint a szolgáltatás szektornak kitett amerikai gazdaság kibocsátásának kétharmada májusban az otthon dolgozó munkavállalók „termelték”. A technológiai szolgáltatások is megugrottak a tesztet. A trendváltás miatt aggódhatnak a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosai. A rugalmas távmunka ingatlanpiaci hatása, hogy megnőtt az igény a külvárosi vagy vidéki, kertes házak iránt. Ez az árakat is felfelé tornászta.

Turizmus és kultúra

A globális turizmus a világjárvány nagy vesztese. Az utasforgalom 72 százalékkal zuhant októberig bezárólag. Egyes becslések szerint az üzleti utazások mintegy negyede teljesen eltűnhet a válságot követően. A járvány miatt leálltak a tömegrendezvények, kulturális szolgáltatások és megszakadt egy régóta tartó folyamat, amely során a fogyasztók élményeket kerestek a fogyasztási javak helyett. Nagy kérdés, hogy a szektor milyen mértékben tud talpra állni a tömeges oltások elterjedésével, és a fogyasztók nem fognak-e ódzkodni a zsúfolt helyektől.

Globalizáció, de másképp

A járvány első szakaszában teljesen leálltak az ellátási láncok, amely sokkhatással járt az egyre inkább globalizált világgazdaságra. A kínai beszállítóktól való függés újragondolásra késztetett sok céget és államot. Utóbbiak elsősorban a stratégiailag fontos egészségügyi eszközök hazai gyártására helyezték a hangsúlyt. A piaci szférában is egyre több cég alakítja át beszállítói hálózatát.

Környezettudatos megoldások

A világjárvány előtt a zöldmozgalmak között volt népszerű gondolat, hogy az elektromos járművek térnyerésével tartósan visszaszorulhat a kőolaj iránti igény. A kijárási korlátozások elején pár hétre leállt a világ, összeomlott az olajpiac, és a világ legnagyobb olajcégei is valós fenyegetésnek éreztek a kereslet csökkenését. Idén számos országban tűztek ki céldátumokat a hagyományos belsőégésű motorral felszerelt járművek értékesítésére.

A címlapfotó illusztráció.