A Századvég Gazdaságkutató a közelmúltben készített egy felmérést arról, hogy Németországban mit hozott a 2011-ben – a fukusimai atomerőmű-baleset után – elhatározott atomenergia-elhagyási stratégia. Az érv az volt, hogy megújuló energiára tér át Németország.
Az RWE német energetikai vállalat barnaszénnel üzemelő bergheimi Neurath és Niederaussem erőműve (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)
Németország hozott egy politikai döntést 2011-ben, még pedig azt, hogy a nukleáris kapacitásait, a meglévő 17 reaktort a következő 11 évben leszeri – fejtette ki Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Hozzátette: ez azt jelenti, hogy 2011-ben a 17-ből 8 reaktort azonnal leállított, 2015, '17-ben és '19-ben további egy-egy-egy reaktort és a maradék 6-ot pedig a következő években tervezi.
„A korábbi 25 százalékról már jóval 10 százalék alá csökkent a nukleáris energiahordozók aránya” – ismertette. A gazdasági teljesítményre vonatkozó hatással kapcsolatban kijelentette, egyelőre úgy tűnik, hogy negatív volt – egy átlagos német háztartás ma háromszor annyit fizet az elektromos áramért, mint egy magyar.
Az ellátás biztonságról azt mondta, a nukleáris leszerelésből származó villamosenergia-kiesést képesek voltak importból kompenzálni. Emellett a lépés azt is eredményezte, hogy Németországnak újra kellett nyitnia a széntüzelésű erőműveket, ez komoly környezetkárosításó hatással járt és növelnie kellett a földgáz kapacitásait – fogalmazott Hortay Olivér.
Kijelentette, a szénerőművek kivezetése komoly költségekkel fog járni, de úgy tűnik, hogy az uniós helyreállítási alap második legnagyobb haszonélvezője Németország lesz – több mint 11 százalékát fogja kapni.
„Előáll egy olyan furcsa helyzet, hogy az ország elmúlt tíz éves, kudarcos klímapolitikai tevékenységét azok az országok fogják finanszírozni, amelyek egyébként jól teljesítettek a klímavédelmi vállalások terén” – zárta az üzletágvezető.
