×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elkerülhetetlen idén az országok államadósságának növekedése – Magyarország is veszélyben lehet

 

Szinte minden ország számára vészjósló, hogy az Egyesült Királyság államadóssága hosszú idő elteltével újra száz százalék fölé emelkedett. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a múlt héten jelezte, hogy a tagállamaiban mindenütt megnövekszik idén az államadósság, és ez alól Magyarország sem lesz kivétel, a kérdés csupán az, hogy mennyivel.

Csaknem hatvan év után ismét száz százalék felett van az Egyesült Királyság GDP-arányos államadóssága úgy, hogy tavaly év végén még nyolcvan százalék volt. Alapesetben ez lehetne csak a britek gondja, mivel azonban globalizált világban élünk, a koronavírushoz és az Antifához hasonlóan előbb-utóbb minden, mindenhova begyűrűzik.

A gazdasági válság kezelésétől függhet az országok államadósságának mértéke

Nem tudok olyan országról, amelyiknek ne lenne államadóssága. Kérdés, hogy ezt az adósságot ki fizeti: a lakosság fizeti a különböző kötvények megvásárlásával, és abból finanszírozza egy ország az államadósságát, vagy az állam külső szereplőktől felvett hitelekkel törleszt – mondta a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában Trautmann László közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Hozzátette: ez két teljesen különböző pozíciót jelent. Ha az államadósságnak belső finanszírozása van, az kisebb érintettséget jelent, mintha külső finanszírozási módszert választ az ország, de az kétségtelen, hogy a jelenlegi válság kapcsán

azt a szempontot kell mérlegelni, hogy a vezetés az újjáépítésnél milyen mechanizmust választ, és ehhez szükség van-e külső finanszírozóra.

Ez egy nagy kérdés, amellyel minden ország gazdaságpolitikája szembesül, és amellyel kapcsolatban határozott döntést kell hozni a régióban” – mondta.

Kiemelte: ez reálgazdasági döntés. Valójában nem a pénzügyi kérdés a legfontosabb, hanem az, hogy a 2000-es évek elejétől kezdődő gazdaságpolitikai, technológiapolitikai folyamatot milyen eszközökkel gyorsítják fel az egyes kormányok, és ahhoz milyen pénzügyi finanszírozási technikát választanak.

Egy olyan technológiai fordulat közepén élünk, amire bizonyos szakértők azt mondják, hogy 500 éve nem volt példa.

Teljesen átrendeződött termelési és fogyasztási struktúra kezd kibontakozni. Valószínűleg újfajta módon fogunk élni a 21. század harmadik évtizedétől, második felétől, viszont meg kell találni a pénzügyi technikákat ahhoz, hogy ez végbemenjen – fejtette ki.

Magyarországon a nemzetközi fizetési mérleg lesz kulcsfontosságú

Az OECD előrejelzése szerint a világ hét legfejlettebb állama közül talán Kanada és Németország úszhatja meg, hogy a GDP-arányos államadóssága túlmenjen a „bűvös százszázalékos” határon, míg a másik öt ország valószínűleg felülmúlja ezt az értéket.

A nemzetközi fizetési mérleg egy adott ország statisztikai értelemben vett belföldi és külföldi gazdasági szereplői közötti, meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. Kétoldalú kimutatás, melyben az egyik oldalon a devizabeáramlások, a másik oldalon pedig a devizakiáramlások találhatók – Econom.hu.

Ebben a helyzetben arra kell figyelni, hogy az államnak, például Magyarországnak milyen a nemzetközi fizetési mérlege. Ha elegendő devizát sikerül „kisajtolni” külföldről ahhoz, hogy a devizában történő fizetnivalót állni tudjuk, akkor akár a 200 százalékos mérleggel sem lenne olyan nagy probléma – mondta Boros Imre közgazdász, egyetemi tanár.

Hozzátette: a GDP-arányos államadósság hazánkban is nyilván emelkedik. Magyarország valószínűleg nem tud ebben az évben benne maradni a háromszázalékos deficitben, de ezt az állam túl fogja élni, mert az elmúlt tíz évben a kormány szándéka az volt, hogy csökkentse a deviza- és a külföldre történő eladósodottságot.

Nagyon szelektív és észszerű elemzésekre van szükség országonként, hogy helyes következtetésekre jussanak a kormányzatok.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.