×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Továbbra sincs egyetértés az EB helyreállítási alapjáról

 

Az Európai Bizottság 750 milliárd eurós helyreállítási alapjáról továbbra sincs egyetértés a tagállamok között. Az állam- és kormányfők a héten újra tárgyalnak a csomagról, de az Európai Tanács elnöke, Charles Michel szerint sem lesz megállapodás az újjáépítési csomagról.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök (háttal) videókonferencia keretében egyezteti a koronavírus-járvány utáni gazdasági talpra álláshoz szükséges döntéseket az Európai Unió vezetőivel, az olasz gazdasági ágazatok és társadalmi osztályok képviselőivel. A kijelzőn David Sassoli, az Európai Parlement elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/ANSA/A római kormányfői hivatal/Filippo Attili)

Új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna – jelentette be májusban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor.

Ezzel az összeggel az unió hétéves pénzügyi kerete 2021 és 2027 között 1850 milliárd euróra emelkedne,

a 750 milliárd eurót az Európai Unió a pénzügyi piacokról szerezné be, hosszú 2028 és 2058 közé eső lejáratra. A kölcsönfelvétel a saját források plafonjának ideiglenes megemelésével valósítható meg. Ez tenné lehetővé, hogy az uniós bizottság a pénzügyi piacokon kölcsönözni tudjon.

A gazdaság megmentéséhez példátlan mértékű beruházásokat kell finanszírozni

Akkor Von der Leyen hangsúlyozta, a gazdaság megmentéséhez példátlan mértékű beruházásokat kell finanszírozni. A program révén a tagállamok könnyebben férnek majd hozzá ezekhez a pénzügyi lehetőségekhez. A kölcsönöket és vissza nem térítendő hiteleket az európai költségvetésen keresztül folyósítanák.


A költségvetési javaslat, amit május végén nyújtottak be, egy kisebb hétéves költségvetéssel számol, 1,07 százalék GDP-befizetéssel, amivel a „fukaroknak engedtek”. Cserébe azt várják, hogy az északi nettó befizetők – az osztrákok, a dánok, a svédek és a hollandok – engedjenek a 750 milliárdos csomagnál – mondta Kiszelly Zoltán politológus az M1 Ma reggel című műsorában.

Hozzátette, a „fukar négyek” azt szeretnék, hogy a vissza nem térítendő támogatás aránya kisebb legyen, tehát több legyen a hitel, amit visszakapnak. Míg az eladósodott déli országok, a bajban lévő Franciaországtól Görögországig pedig azt szeretnék, hogy az 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásként jusson nekik.

Alig csökkent a munkanélküliség Nyugat-Európában

Nyugaton főként a nettő befizető országokban zajlik a vita arról, hogy a húszas évek ismétlődnek-e. Az utóbbi három hónapban a járványra hivatkozva rengeteg pénzzel segítették meg a gazdaságot, azonban az egyre több pénzzel, egyre kisebb hatást értek el. 2015-től mostanáig nagyjából az Európai Központi Bank háromezermilliárd eurót pumpált az eurózóna gazdaságába, de az eredmény elhanyagolható – fejtette ki a politológus.

Március óta a járványra hivatkozva még egyszer nagyjából ugyanannyit, háromezermilliárd eurót pumpálnának az eurózóna gazdaságába, ha nem is most egyszerre, de az elkövetkező egy-két évben. Tehát azt látjuk, hogy az eddigi háromezermilliárd euró hatása elhanyagolható, alig csökkent valamit a munkanélküliség, a társadalmi különbségek, a versenyképesség szinte nem növekedett Nyugat-Európában – hangsúlyozta a politológus.

„Brüsszelben fájdalomcsillapítóval próbálnak egy komoly betegséget gyógyítani, ami nem működik, csak a tüneteket kezeli.” A pénz nagy része világszerte a spekulánsoknál tűnik el. Az olasz, a spanyol, a francia állampapírokat vásárolják nagy tételben, azonban a pénz eltűnik a korábbi hitelek törlesztésére – fogalmazott.

Mi, magyarok ezt ismerjük, a rendszerváltás utáni időszakból, amikor a nagy hiteleket felvették a balliberális kormányok, de a pénz nem érkezett meg a magyar emberekhez, mert „postafordultával ment vissza” a korábbi hitelek törlesztésére a Nemzetközi Valutaalaphoz.

Nagyjából 2010 óta marad a pénz nagy része Magyarországon,

a visegrádi országokban a patrióta gazdaságpolitika eredményeként, ami által érezhetjük, hogy van egyfajta növekedés. A nyugat-európai országoknál pont fordítva van. .

Az alapból a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek

Magyarországnak az alapból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére.

A visegrádi országok  vezetőivel egyeztetett múlt héten Orbán Viktor kormányfő az uniós alapról képviselendő közös álláspontról, és azzal kapcsolatban „morális problémaként” említette, hogy az alapból a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek.

Nem csak a visegrádi országoknak vannak fenntartásaik a közös hitelfelvétellel, illetve a gigászi összeg elosztásának feltételeivel kapcsolatban: a közelmúltban Ausztria, Svédország és Hollandia is kritikát fogalmazott meg. A déliek eladósodottságát amúgy is ferde szemmel néző, fukarnak becézett államok mellett a héten más tagországok is bírálatokat fogalmaztak meg.

A brüsszeli keretköltségvetés terve indokolatlanul nagy kohéziós forrásvesztéssel járna hazánknak – nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter múlt héten az egyeztetések után –, míg a helyreállítási terv maga is inkább a strukturális és pénzügyi problémákkal küzdő déli államok igényeire szabott elképzelés.

A címlapfotó illusztráció.