Kemény viták zajlanak az uniós költségvetési tárgyalásokon

 

Huszonhét tagállam, huszonhétféle érdek – nagyjából így lehet összefoglalni a következő uniós keretköltségvetésről szóló EU-csúcs tárgyalásait, amelyek jelenleg is zajlanak. A megbeszéléseken különböző érdeket kell összehangolni, és több törésvonal is húzódik: egymással szemben áll a Kohézió barátai csoport és a takarékos négyeknek nevezett országok.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) a Kohézió Barátai országcsoport külön egyeztetésén a brüsszeli rendkívüli EU-csúcs szünetében 2020. február 21-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Továbbra sem született megállapodás a brüsszeli uniós csúcson a következő hétéves költségvetésről. Az állam- és kormányfők csütörtökön éjszakába nyúlóan vitáztak a javaslatról, pénteken pedig kisebb csoportokban folytatódnak az egyeztetések.

A 16 tagországot – köztük Magyarországot is – tömörítő Kohézió barátai nevű csoport tagjai is tárgyalóasztalhoz ültek, majd a V4-ek külön is egyeztettek Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével.

Költségvetési dráma van” – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Ha ilyen fontos, évekre lekötött összegekről szólnak a viták, akkor egymásnak feszülnek az érdekek. Ennek a költségvetésnek meg kell lennie 2021-ig, ha pénteken nem lesz megállapodás, még akkor is marad idő, de úgy kell megállapodni a tagállamok vezetőinek, hogy az Európai Parlament is elfogadja azt – tette hozzá.

Hiányzó eurómilliárdok

„A tárgyalássorozatnak vannak előnyei is, modellezik is sok helyen, ezekből pedig tárgyalástechnikákat tanítanak” – mondta Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet elemzője. Az EU-csúcsra érkező állam- és kormányfők komolyan felkészülnek, mert mind mentálisan, mind fizikailag nagyon megterhelő. A költségvetésről szóló tárgyalások korábban is nehezek voltak, „hiszen minél többen ülnek az asztal körül, annak nehezebb döntést hozni”. A britek távozása könnyítheti is a helyzetet, mert kemény tárgyalópartnerek voltak – tette hozzá.

De távozásuk a tárgyalásokat meg is nehezíti, hiszen

a Brexit után hetvenmilliárd euró hiányzik az uniós költségvetésből,

ami évi tízmilliárd eurót jelent. Az Egyesült Királyság tényleg nehéz tárgyalópartner volt, és az országok azon csoportját erősítette, amelyek a kisebb költségvetést támogatták – hangsúlyozta Gálik Zoltán. A költségvetés hiányzó összegéről szóló vita három nagy kérdéskörben zajlik: a költségvetés mértéke, a pénzek elosztása, illetve, hogy honnan jöjjenek a források.

A takarékos négyek – Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia – a költségvetés csökkentését, átstruktúrálását szorgalmazzák. Összehasonlítva a V4-ek elképzeléseivel, jelentősek a nézetkülönbségek, és hatalmas az ellentét az agrárpolitika kérdésében is” – mondta Tóth Norbert.

Ezek az országok szimbolikusan ragaszkodnak azokhoz a keretösszegekhez, sarokszámokhoz, amiket otthon nagyon jól el lehet adni. Az európai költségvetés az európai GDP 1–1,12 százaléka. Ezek az országok kevesebbet is fizetnek be a kasszába, mert kisebbek, kisebb költségvetéssel. Ráadásul azt szeretnék, ha a visszatérítési mechanizmus megmaradna” – ismertette Gálik Zoltán.

Törésvonalak húzódnak

A Kohézió barátai csoport 16 országot foglal magába – köztük Magyarországot is – és

a célok teljesen mások, mint a takarékos négyek esetében

– tette hozzá Tóth Norbert.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével (b2) és a V4-ek kormányfőivel egyeztet a brüsszeli rendkívüli EU-csúcson 2020. február 21-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Gálik szerint a kohézióra szánt pénzeket 370 milliárd euróról 310 milliárdra szeretnék csökkenteni, „ami éves szinten nyolcmilliárddal kevesebbet forrást jelentene Magyarország számára is” – mondta. „Több verzió is volt már, a probléma az, hogy nemcsak a költségvetés összegét nem határozták meg az államok, hanem sok új cél jelenik meg, amire az EU pótlólag szeretne forrásokat elkülöníteni: ilyen az éghajlatváltozás, a migrációval kapcsolat kérdés, a védelempolitika megerősítése is” – fogalmazott.

Tóth Norbert a migrációra szánt tétel növelésével kapcsolatban elmondta: egyes országok különbözőképpen költenék el ezeket a forrásokat. Míg van, aki az integrációt finanszírozná, mások – mint Magyarország – a határvédelemre fordítaná azt.

Magyarország szívesebben venné, ha a migrációra kevesebbet költenének, a kohézióra betervezett pénzek pedig emelkednének” – hangsúlyozta.


Kossuth Rádió, Ütköző