Szép csendben építette autóbirodalmát a kínai milliárdos

 

Gyerekkorában homokból épített magának játék autókat, mára a kínai üzleti világ egyik legbefolyásosabb képviselője lett Li Shufu, aki autóbirodalmat épített az elmúlt évtizedekben, és nagy tervei vannak a jövőre nézve.

Forrás: Facebook/Li Shufu

A Geely autómárkát is gyártó Zhejiang Geely Holding Group vezetőjének vagyonát a Forbes 12,6 milliárd dollárra taksálja, ezzel hazájában a 12., globálisan a 96. helyet foglalja el.

Li Shufu nevét 2010-ben ismerte meg az iparág, amikor az akkor pénzügyi problémákkal küszködő General Motors kötelékébe tartozó Volvót 1,8 milliárd dollárért vette meg. A svéd luxusmárkát sikeresen állította növekedési pályára. 2018-ban már Dél-Karolinában hoztak létre gyártócsarnokot, évi 150 ezres kapacitással, ahol az amerikai piac mellett exportra termelnek.

Tudatosan építette fel birodalmát

A Geely 1986-ban még hűtőgépek gyártásával foglalkozott, majd a 1990-es évek elején motorkerékpárok összeszerelésével bővült a portfóliója, 2002-ben pedig legördült az első személykocsi linhaji gyárából. A cég részvényei 2005 óta a hongkongi értéktőzsdén forognak.

Li Shufu tudatosan építette fel birodalmát, és cége a legnagyobb magánkézben lévő kínai autógyártó lett. Kínában több összeszerelő üzeme működik. Tavaly az eladások ugyan 1,36 millióra csökkentek, de az elmúlt tíz év számai így is irigylésre méltók. 2010-ben az eladások alig haladták meg a 400 ezret, a Volvóval együtt a 800 ezret.

A Volvo-akvizíció után számos kisebb-nagyobb céget is bekebelezett a kínai gyártó, köztük több beszállítót, amelyek jelentős technológiai tudással rendelkeznek, és amelyek a hosszú távú növekedéshez szükségesek. 2012-ben felvásárolták a londoni taxikat gyártó London Taxi Company nevű céget, és újraindították a brit főváros utcaképéhez tartozó taxik gyártását.

A malajziai Protont sikerült a francia PSA-csoport orra elől elhalászni 2017-ben, ezzel tovább erősítve pozíciójukat a délkelet-ázsiai piacon. A kínaiak 49,9 százalékos részesedést szereztek a cégben, és az akvizícióval a Protonhoz tartozó legendás sport- és versenyautókra specializálódott Lotus is a cégcsoporthoz került.

A Daimler legnagyobb egyéni részvényese lett 2018 februárjában, miután csaknem 10 százalékos részesedést szerzett a német autógyártóban 7,2 milliárd euróért. A megállapodás után felerősödtek azok a félelmek, hogy az európai gyártók felvásárlási célponttá válhatnak, de ezt a Daimler vezetői cáfolták.

A két cég között az együttműködés magasabb fokozatba lépett. A napokban jelentették be, hogy közös vállalatot hoztak létre a Smart kisautók teljesen elektromos változatának gyártására Kínában. A megállapodás jól illeszkedik Li Shufu stratégiájához, a cégvezető

jelentős erőforrásokat összpontosít az önvezető autók és az elektromobilitási szolgáltatások fejlesztésébe.

Az autóiparban a következő évtizedekben a tech cégek mintájára a fogyasztói szokások ismerete, az adatok feletti rendelkezés már nemcsak versenyelőnyt, hanem a fennmaradás nélkülözhetetlen része lesz.

A kínai cégvezetőről közismert, hogy nagy rajongója az elektromos autózást forradalmasító Teslának. A kaliforniai gyártó, mivel közvetlenül értékesíti autóit a fogyasztóknak, mindent tud felhasználási szokásaikról, és így képes személyre szabott szolgáltatásokat biztosítani számukra.

Kínai források szerint Li Shufunak a Daimlerrel való megállapodással az a célja, hogy választ adjon a Tesla, az Uber vagy a Google felől érkező kihívásokra, amelyek mind jelentős pénzeket öntenek az önvezető autók fejlesztésébe. Véleménye szerint hosszabb távon csak pár gyártó maradhat ezen a piacon.

Importvámmal védik piacukat a kínaiak

A kínai autógyártókat 25 százalékos vám védi a külföldi importtól, ezzel a politika a hazai gyártói kapacitás erősítését, a technológiai transzfert kívánta biztosítani. Az Európai Unió és az Egyesült Államok is vámok csökkentését sürgeti, de mindaddig, amíg ez nem változik, a nagy gyártók a helyi gyártókapacitások kiépítésére törekszenek. Bár a Suzuki éppen a kínai gyártás megszüntetéséről döntött nemrég, a nagy autóipari cégek mindegyike rendelkezik gyártói kapacitással az országban.

A Tesla októberben jelentette be, hogy kétmilliárd dollárért Sanghajban hozta létre első kínai gyárát. Ezzel az elektromos autókat gyártó cég előtt megnyílt a világ legnagyobb autópiaca.

Kína a világ legnagyobb autópiaca

Az autóeladások Kínában 2019-ben már a második egymást követő évben csökkentek. A gazdasági növekedés lassulása és az elektromos autók támogatásának kivezetése miatt az előzetes adatok szerint „csak” 22 millió autót adtak el tavaly, ami kétmillióval kevesebb, mint 2018-ban. A globális értékesítési számok is visszaesést mutattak 2019-ben. Az LMC Automotive adatai szerint tavaly 90,3 millió személyautó talált gazdára. A kínai autópiacon az eladások 2008 és 2010 között 6 millióról 12 millióra nőttek, majd ezt követően az újabb duplázására hét évet kellett várni.

A 22 milliós éves darabszámmal még így is Kína a világ legnagyobb autópiaca, 5 millióval megelőzve az Egyesült Államokat, ahol már ötödik egymást követő évben haladta meg a 17 milliót az új személyautók értékesítése. Gyártói szinten a Volkswagen-csoport márkái vezetik az eladási statisztikákat, amelyet a General Motors és a Geely követ.

A kínai gyártók a 22 milliós piac közel felét adják, de a kapacitás többtucatnyi gyártó között oszlik meg. Elemzők szerint a tíz legnagyobb gyártó az eladások 80 százalékát adja, elemzők szerint a konszolidáció így is elkerülhetetlen.

Li Shufu többször is kritikusan fogalmazott a kínai autóipar helyzetéről, és

az együttműködés fontosságát szorgalmazta az állami és a magántulajdonban lévő autóipari cégek között.

Véleménye szerint azzal, hogy a külföldi cégek csak vegyesvállalati formában működhetnek, a hazai gyártók egyfajta védett helyzetbe kerültek, ami negatívan hat az innovációra.

A kínai márkák közül kiemelkedik a BYD, amelynek neve Built Your Dream ( Építsd az álmod) kifejezésre utal. Az elektromos autók piacán a BYD piacvezető Kínában, 2018-ban 250 ezer autót adott el, ami az évi egymilliós piac negyede.

A legendás amerikai befektető, a Warren Buffet alapkezelője még 2008-as válság idején szállt be a cégbe, amely ambiciózus célokat dédelget, az európai és az amerikai piacra vetett szemet, és sokan a Tesla kihívójának tartják. A BYD egyébként három éve nyitotta meg komáromi gyárát, ahol elektromos autóbuszokat gyártanak.

A legnagyobb kínai autógyártó a Shanghai Automotive Industry Corporation (SAIC), amely a General Motorsszal működtet vegyesvállalatot. Eladásai tavaly 10 százalékkal 6,2 millióra estek.

Luxusmárkával bővül a portfólió?

A Financial Times a napokban közölte, hogy a Geely tárgyalásokat folytat részesedés vásárlásáról az Aston Martin brit sportautógyártóban. Szakmai körökben nem okozott meglepetést a bejelentés. A 106 éves cég nehéz pénzügyi helyzetben van, eladásai tavaly 7 százalékkal, 5809 autóra csökkentek.

Az Aston Martin részvényeivel 2018 októberében kezdődött a kereskedés a londoni tőzsdén. Azóta a cég piaci értéke négymilliárd fontról egymilliárd fontra zsugorodott. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a kínai cégvezető mit lát a luxusmárkában, amelynek talpra állítása nem lesz egyszerű, és jelentős forrásokat igényel majd.