×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kohéziós kifizetések növelésére törekszik Csehország

 

Csehország nem fog kompromisszumot kötni az Európai Unió 2021-től érvényes többéves költségvetéséről szóló tárgyalásokon, és a kohéziós kifizetések növelésére törekszik a javasolt költségvetési tervezethez képest – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön, miután Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével találkozott.

Andrej Babis cseh miniszterelnök (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Megbeszéléseik központjában az Európai Unió 2021 és 2027 között érvényes hétéves költségvetése állt, két héttel a témában február 20-ra összehívott uniós csúcstalálkozó előtt.

A cseh kormányfő azt mondta, figyelembe véve az egyes EU-tagországok hajthatatlan álláspontját, az uniós költségvetésről a csúcson valószínűleg nem születik majd megállapodás.

Babis elfogadhatatlannak nevezte a költségvetési tervezetet, mivel az néhány fejlettebb tagállammal ellentétben országa esetében csökkentené a kohéziós alapokból származó támogatásokat.

„Csehország, akárcsak az EU kohéziós alapjaiból származó támogatások kevésbé fejlett országokból álló kedvezményezettjei, azt kívánja elérni, hogy a kohéziós pénzek jelenlegi mennyisége ne csökkenhessen a következő pénzügyi keretben” – fogalmazott.

Azt hangoztatta, hogy a nettó befizető országok kevesebbet akarnak fizetni, meg akarják tartani a kedvezményeiket, és nem akarnak kohéziót.
Véleménye szerint a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben bevezetett kompenzációs mechanizmus eltörlésére van szükség.

A meglévő költségvetési visszatérítések további öt kedvezményezett nettó befizető országa – Németország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia – esetében már nem állnak fent azok a feltételek, amelyek a mechanizmus bevezetését indokolták.

Nevezetesen az, hogy ezek az országok az uniós büdzsébe történő jelentős befizetéseik ellenére gazdasági szerkezetük miatt jóval az uniós átlag alatt részesülnének a közös agrárpolitika (KAP) költségvetéséből. Ily módon pénzt lehet megtakarítani az európai védelemre és az uniós adminisztráció működésére fordított kiadásokra – tette hozzá a cseh miniszterelnök.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki szintén csütörtökön tárgyalt Brüsszelben a két uniós intézmény vezetőjével, leszögezte, hogy az unió új céljait nem lehet a szerződésekben rögzített pénzügyi eszközök, például a kohéziós finanszírozás rovására megvalósítani.

Hozzátette, előremutatónak és konstruktívnak találta a megbeszéléseket, amelyeken szavai szerint „sikerült előrelépést elérni bizonyos területeken”.

A 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.