Nyugvópontra jutott az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi háború

 

Kereskedelmi egyezmények, büntetővámok, kereskedelmi háborúk, viták, patthelyzet jellemezte a 2019-es év kereskedelmi viszonyait szerte a világon. Az egyik leghevesebb vita az Egyesült Államok és Kína között zajlott, és úgy tűnik, az év végére nyugvópontra jutott.


Enyhülni látszik a 2016-ban kipattant amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus. A felek december közepén jelentették be, hogy sikerült egy részmegállapodást kötniük, mely szerint Kína a jövőben több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol majd, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett büntetővámokat.

Felborult a kereskedelmi egyensúly 

A kereskedelmi háború lezárása érdekében tett első lépésnek nevezte Donald Trump amerikai elnök a decemberi megállapodást, amelyet – mint mondta – majd újabbak is követnek majd, annak érdekében, hogy helyreálljon a két ország közötti gazdasági kapcsolat. Ez csak akkor következhet be, ha helyreáll a kínai dömping miatt felborult kereskedelmi egyensúly is.

„Donald Trump mögött elsősorban azok a választópolgárok állnak, akik érdekeltek lennének abban, hogy a korábbinál kiegyensúlyozottabb gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok legyenek az USA és Kína között. Ennek lényege, hogy valamiféleképpen csökkenteni kellene azt a kereskedelmi többletet, amivel korábban, de még jelenleg is a kínai fél rendelkezik” – mondta Szakáli István Loránd, a Századvég Zrt. Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhelyének vezetője az M1 Világ című műsorában.

Veszélybe kerültek az amerikai munkahelyek is

A szakértő szerint a kínai termékek olyan mértékben elárasztották az Egyesült Államok piacát, ami már visszaszorította az amerikai termelést, és veszélyeztette az amerikai munkahelyeket.

Ennek elhárításához azonban a két gazdaságnak együtt kell működnie.

A kínai fél azt vállalta, hogy a korábbinál jelentősebb mennyiségű, az Egyesült Államokból származó árut vásárol, kiemelten mezőgazdasági termékeket. Illetve olyan biztosítékokat ad a Kínában működő amerikai cégeknek, amelyek a működésüket megkönnyítik, illetve ígérete szerint komolyabban betartja a különböző szabadalmakhoz kapcsolódó jogokat” – mondta a szakértő.

A megállapodás ellenére a hatalmi konfliktus továbbra is fennáll a két ország között,

hiszen Kínának 2050-re másfél milliárd lakója lesz, míg az Egyesült Államoknak most 330 millió polgára van. Kínában csak a vásárlóképes középosztály legalább 350 millióra tehető. Ezeknek a számoknak pedig óriási jelentősége van a világgazdaság alakulásában.

„A világgazdaság és egyéb, gazdaságot előtérbe helyező megállapodások a megegyezés felé mutatnak a közeljövőben. És arra számíthatunk, hogy a kilátásba helyezett gazdasági válság, amelyről sokat beszéltek ez elmúlt időszakban, kisebb eséllyel következik be, mint korábban gondolták” – tette hozzá a Századvég szakértője.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a világgazdaság ütemét és irányát most már sokkal inkább keletről diktálják, mint nyugatról. Tíz éve a globális beruházások háromnegyedét a Nyugat finanszírozta, mostanra viszont már kiegyenlítődött a verseny.

Sőt, egyes felmérések szerint egy hajszálnyival

a keleti tőke javára billent az egyensúly.

Az ázsiai országok megkerülhetetlenek a világgazdasági folyamatok alakításában, és ma már sokkal jobban megéri az együttműködés ezekkel az országokkal, mint a versengés.

A címlapfotó illusztráció.