Mekkora lesz a Brexit hatása?

 

A tavalyihoz hasonlóan mozgalmas évnek ígérkezik 2020. Európában a Brexit menetrendje, és a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetés elfogadása körüli viták töltik meg a gazdasági újságok hasábjait. Mindeközben az EU legjobban teljesítő régiójának számító Közép-Európa országaiban azt találgatják, hogy az Európai Unió nagy gazdaságainak a gyengélkedése miként hat a V4-országokra.


Lóránt Károly közgazdász úgy véli, nem süllyed technikai recesszióba az Európai Unió, azaz nem zsugorodik a GDP két egymást követő negyedévben. „A következő években – legalább 2025-ig – azt várom, hogy nem lesz olyan válság, mint 2008-2009-ben –, de nyomott lesz a gazdasági fejlődés, másfél–két százalék között lesz az unió nyugati felén a gazdasági növekedés” – mondta az M1 Summa című műsorában.

Jobban teljesít a magyar gazdaság

A magyar gazdaság számára fontos fegyvertény, hogy

az uniós átlagot 2 százalékkal meghaladóan növekszik a bruttó hazai termék

– tette hozzá Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a 2019-es növekedési adatokból jól látszik, hogy a mi régiónk fejlődik a legjobban.

Most ez a térség messze az eurózóna fölött teljesít gazdasági növekedésben, és azt is látjuk, hogy az autóipar a mi térségünkben versenyképes. Magyarországon és például Szlovákiában új gyárak épülnek. Idén kezdődik a debreceni BMW-gyár építése, és ne felejtsük el, hogy Nyitrán a Jaguár-gyár kezdi el nemsokára a termelését, tehát a mi térségünk még az autóipar számára versenyképes, és ezt a fáziskésést kihasználhatjuk arra, hogy a recesszión átsegítse a gazdaságunkat” – hangsúlyozta a politológus.

A szakértő szerint 2020 végére kiderül az is, hogy

a Brexit milyen hatással lesz Európa gazdaságára.

Nagy kérdés az is, hogy az évi 14-15 milliárd euróra rúgó kötelezettségeit 2020-ig vagy esetleg – egy átmeneti időszak alatt – 2022-ig fizeti be az unió kasszájába az Egyesült Királyság –, ez függ attól, hogy mikor válik ki gazdasági értelemben a vámunióból.

A világgazdaságot befolyásolja az amerikai–kínai vámháború is

Az idei év fejleménye lehet világgazdasági szempontból az is, hogy az amerikai–kínai vámháború hogyan folytatódik – közölte Kiszelly Zoltán. Mint ismert, a két szuperhatalom az elmúlt két évben kölcsönösen több száz milliárd dollárnak megfelelő védővámokat vetett ki a másik országból érkező termékekre.

Idén elnökválasztás lesz Amerikában, és ez azt jelenti, hogy Donald Trumpnak a tavaly megkötött agrárkompromisszum miatt a kínaiak dupla annyi agárterméket vesznek, mint korábban, és most az autóiparnak is kellen valamilyen gesztust tennie. Az ohiói, pennsylvaniai, észak-karolinai szavazók billegő államokban élő szavazók – várják, hogy az autóipar is hasonló stimulusokat kapjon Trump elnöktől. Könnyen lehet, hogy Mexikóval vagy Németországgal az autóiparban további eszkaláció várható, ami azért Magyarországra is kihat” – mondta a politológus.

Trump csökkentené a külső hiányt

Lóránt Károly úgy látja, hogy az Egyesült Államok a kereskedelmi háborúval a Kína felé fennálló 300-400 milliárd dollárra tehető különbözetét akarja csökkenteni, ami abból áll, hogy több ázsiai termék és szolgáltatás érkezik Amerikába, mint fordítva.

„Lehet kereskedelmi háborúnak is nevezni, de gyakorlatilag arról van szó, hogy az Egyesült Államok le akarja apasztani a külső hiányát, hogy az adósságát már ne nyomja felfelé. Most hiába a saját pénzében adósodik el, dollárban, ez azért problémát jelent az amerikai gazdaságnak is. Ez a vita egy darabig el fog tartani, de mindegyiknek szüksége van a másikra” – mondta Lóránt Károly.

Szakértőink szerint a gazdaságot érintő fontos kérdés lesz az is, hogy

mikor és milyen formában fogják elfogadni a 2021 és 2027 közötti költségvetést

a jelenleg átlagosan 1,4 százalékos GDP-növekedést felmutató Európai Unióban.

A címlapfotó illusztráció.