Nem tudja teljesíteni környezetvédelmi vállalásait Németország

 

Novemberben fogadta el a Bundestag Németország új klímatörvényét, amely a párizsi klímaegyezményben foglaltaknak megfelelően azt is tartalmazza, hogy 2020-ig 40 százalékkal, 2030-ig pedig 55 százalékkal csökkenti az éghajlatváltozás legfőbb előidőzőjének tartott üvegházhatású gázkibocsátást.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach)

A kitűzött célt főként a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésével kívánja elérni Németország – hangzott el az M1 Kék bolygó című műsorában.

„Inkább csak egy politikai szándékot érzek mögötte, hogy az a technológiai váltás, amit mindannyian szeretnénk bekövetkezik-e addigra? Ebben csak reménykedhetünk, de biztosan ezt még nem tudhatjuk” – fogalmazott Áder János köztársasági elnök korábbi beszédében.

Svenja Schulze német környezetvédelmi miniszter szerint Németország már nem éllovasa a környezetvédelemnek. Ezzel összecseng a ZDF által közölt környezetvédelmi jelentés üzenete is, amely szerint

Németország a törvényben foglalt célkitűzéseit nem tudja majd teljesíteni.

Ez alapján a legjobb esetben is 32 százalékkal lesz képes csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig a tervezett 40 helyett.


Áder János szerint rossz döntés volt, hogy Németország úgy döntött, bezárja az atomerőműveket, illetve jelentősen növeli a nap- és a szélerőmű-kapacitást. Bár az utóbbi pozitív irányú, de hiába növeli meg a szél- és a naperőmű-kapacitását, ha a felesleges energiát nem tudja tárolni – mondta. A megtermelt energiát el is kell juttatni az ipari fogyasztó számára, de ehhez új távvezeték-hálózat építése szükséges.

Úgy véli, ebből hármat kellett volna építeni, és amelyek épülnek is, csak körülbelül 10 százaléknál tartanak. Hozzátette, már a német sajtó is elég nyilvánvalóan és egyértelműen ír arról, hogy ezek a vezetékek nem készülnek el a közeljövőben, ezért alaperőművekre van szüksége – magyarázta.

Bár 2011-ben a német parlament úgy határozott, hogy fokozatosan bezáratja az atomerőműveit, nem jelenti azt, hogy ma már csak a megújuló energián alapuló erőművekre tudnának támaszkodni.

Szénre például rendkívül nagy szükségük van.

Németországban az energiatermelés 40 százalékát ugyanis a szén fedezi – számolt be az M1 helyszíni tudósítója.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Közölte, ez jóval magasabb az európai átlagnál és világszinten is, hiszen ezzel az eredménnyel Németország a nyolcadik helyen áll. A szén nagy részét importból szerzik be, a fő beszállító pedig Oroszország és az Egyesült Államok, illetve Kolumbia, Ausztrália, Dél-Afrika, Lengyelország és Kanada. Csak 2017-ben 51 millió tonna feketeszenet importált Németország, amelyből 36 millió tonnát erőművekben hasznosítottak.

Áder János beszámolt arról, hogy Németország részben bővíti szénerőművi kapacitását, ezt mutatja, hogy több barnaszénbányát és szénerőműveket nyit meg, amelyeket 2038-ig nem zár be. Azonban felhívta a figyelmet arra, ha 2038-ig valóban nem zárja be a szénerőműveket, de az atomerőműveket igen, akkor nem tudja tárolni a nap- és a szélenergiát, így felvetődik a kérdés, hogyan fogja megoldani a 2030-as célkitűzését?

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Julian Stratenschulte)

Rosszabbodni fog a helyzet

A jelentős német szén- és gázerőmű-részarány miatt Németország nem fogja elérni a 2020-ig előirányzott 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célt. Mivel 2022-ig a jelenleg még üzemelő hét atomerőműblokkot is leállítják, a nulla szén-dioxid-kibocsátású atomerőművek leállításával a helyzet még rosszabbodni fog.

Így még inkább megvalósíthatatlannak tűnik az a vállalásuk, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentik az éghajlatváltozás legfőbb előidézőjének tartott üvegházhatású gázkibocsátást.