Elkészült az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021–2027-es időszak EU-s költségvetéséről, a következő EU-csúcson megtárgyalandó előterjesztés a keleti és a déli tagállamoknak kedvez, és igen kedvezőtlen Németországnak – írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap a hírportálján.
A finn soros elnökség a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását, ami növekedés a 2014–2020-as időszak egy százalékos szintjéhez képest.
A finn javaslat szerint így 1087 milliárd euró – évente 155 milliárd euró (52 ezer milliárd forint) – lenne a közös költségvetésben a következő hétéves ciklusban.
A javaslat középút a takarékoskodók és a kiadások növelését szorgalmazók tábora között, vagyis a legnagyobb nettó befizető Németország körül szerveződött csoportnak – benne például Ausztriával és Hollandiával – a GNI-arányos befizetések egy százalékban maximalizálását sürgető álláspontja és az uniós büdzsé jelentős bővítését sürgető keleti és déli tagállamoknak az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is támogatott álláspontja között.
Azonban vannak benne elemek, amelyeket Berlin aligha fogadhat el. Így szerepel benne, hogy a brit EU-tagság megszüntetése (Brexit) miatt törölni kell a befizetési kedvezményeket, amelyek azt szolgálják, hogy az EU-s tagság ne terhelje aránytalanul nagy mértékben a tagállamokat. Ilyen kedvezményeket élvez Németország, Ausztria és Hollandia is.
Németország a kedvezménnyel együtt is évente mintegy 13,5 milliárd euróval többet fizet be a közös költségvetésbe, mint amennyi forráshoz jut. Ez valamennyi tagállamot tekintve messze a legnagyobb összeg, a kedvezmény nélkül pedig drámaian növekedne, akár 30 milliárd euróra is emelkedhetne – írta a FAZ.
A finn javaslat azt is tartalmazza, hogy új önálló forrásokat kell teremteni a közös költségvetés finanszírozásához. Az egyik elképzelés szerint az EU-büdzsébe kerülne a szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevétel bizonyos része, legfeljebb 20 százaléka. A másik felvetés szerint kilogrammonként 80 centet kellene befizetni a közös költségvetésbe a nem újrahasznosított műanyag hulladék után.
A soros elnökség javaslata lesz a tárgyalási alap a következő EU-csúcson, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács december 12-én kezdődő ülésén. Megállapodás az ügyben nem várható – írta a FAZ.
