Megkezdődött Eurázsia korszaka, az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük egyre fontosabbá válik – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az idén első alkalommal megrendezett Eurázsia Fórum konferencián szerdán Budapesten.
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Cikkünk frissült.
Az MNB elnöke kiemelte: az atlanti korszak után egy olyan új több száz éves korszak előtt állunk, ahol az infrastruktúra, az oktatás és a közgazdasági tudás kiemelten fontos lesz, ezért az eurázsiai kontinens országainak szorosabb összefogására van szükség.
Magyarország élen jár a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kiépítésében, az európai országok közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez – hangsúlyozta Matolcsy György.
Az MNB elnöke elmondta: az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét.
Matolcsy György rámutatott: furcsa tény, de az euró megjelenése, bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését. Az euró ugyanis konkurenciát jelent a dollár számára a világ pénzpiacain, az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak az egymás közötti elszámolásban.
A jegybank elnöke kiemelte: a hiány korszakának vége, most a bőség időszaka következik, az információ, az energia, a nyersanyagok egyre olcsóbbakká válnak. Eurázsia államai közös pénzt használnak majd a jövőben, amely digitális lesz, az aranyon és az elektromosságon alapul majd – jelezte Matolcsy György.
Szijjártó: Magyarország érdeke, hogy Kelet és Nyugat szorosan együttműködjön
Magyarország érdekének nevezte Kelet és Nyugat szoros együttműködését és Budapest híd szerepét a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az eurázsiai államok együttműködése a legjobb eszköz arra, hogy az Európai Unió megerősödjön, versenyképes legyen.
A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a világgazdaságban gyorsan változnak a folyamatok, régi rendszerek omlanak össze, újak keletkeznek, régi barátságok mennek szét, újak alakulnak.
A világgazdaság két legerősebb szereplője az Egyesült Államok és Kína, miközben az Európai Unió lemaradt az államok közötti versenyben – jegyezte meg. Úgy vélte, az Európai Unió késlekedett, és nem adott megfelelő válaszokat a kihívásokra, ezek között említette az Egyesült Államok patrióta kormányzati döntéseit és Kína világméretekben is kiemelkedő, 6 százalék körüli növekedési ütemét.
A külgazdasági és külügyminiszter hibának nevezte, hogy az EU a verseny erősítése helyett számos, a belső versenyt korlátozó intézkedést hozott, amely egyben a külső versenyképes fellépést is gátolja.
A közép-európai országok a verseny erősítésére az elmúlt években strukturális reformokat hajtottak végre, köztük adóreformot valósítottak meg, hogy versenyképessé tegyék gazdaságukat, ezzel szemben az EU az adóharmonizációt erőlteti uniós szinten – mondta.
A nyugat-európai államoknak azt üzenjük, blokkolni fogunk minden olyan intézkedést, kezdeményezést, amely az adóharmonizációt ráerőlteti az integrációra, mert az gátolja az adóreformot, a versenyképes fellépést, gátolja a fegyelmezett költségvetési politika megvalósítását – közölte.
Mára megváltozott a tőkebefektetések iránya
Szijjártó Péter arról is szólt, hogy mára megváltozott a tőkebefektetések iránya; egyre több nagy keleti vállalkozás vásárol fel nyugat-európai cégeket.
Míg 2007-ben a tőkekifektetések 77 százalékát amerikai és európai uniós multicégek hajtották végre, addig 2018-ban 37 százalékra csökkent a nyugati, amerikai és európai uniós cégek beruházásának aránya – mondta.
Megjegyezte azt is, hogy míg évekig a magyarországi tőkebefektetésekben a német cégek álltak az első helyen, addig 2019 első fél évében a dél-koreai vállalkozások léptek a helyükre.
Évekig az a kritika érte Magyarországot, hogy orosz vállalatra bízta az ország a Paksi Atomerőmű új erőművi blokkjának megépítését, pedig a beruházásban részt vevő összes nagy szereplőt számba véve a paksi beruházás orosz-amerikai-francia-német és magyar közös projekt – emelte ki.
Szijjártó Péter közölte: Eurázsia, az eurázsiai országok együttműködése egyértelműen az EU, és azon belül Magyarország érdeke, mert erősíti a technológiai és tudományos fejlődést, lökést ad az EU versenyképességének javításához.
