1991 óta nem volt ekkora napon belüli drágulás az olajpiacon

 

Szeptember 14-én érte dróntámadás a világ legnagyobb olajfinomítóját Szaúd-Arábiában. A SaudiAramco két létesítményében történt robbanások miatt 5,7 millió hordóval csökkent a napi olajkitermelés. Ez a szaúdi termelésnek több mint a fele, a világ napi olajkitermelésének pedig mintegy 5 százaléka.

A támadás után másfél nappal a Brent olaj hordónkénti ára 19-20 százalékot emelkedett, és elérte a 71 dollár 95 centet. Az amerikai WTI pedig több mint 15 százalékos erősödéssel 63 dollár 34 centen is állt. A Brent olaj ára néhány órával később már jelentősen mérséklődött, de a Reuters szerint az 1991-es öbölháború óta nem volt ekkora napon belüli drágulás az olajpiacon. Ami jól jelzi a támadás súlyosságát.

Visszaállt a támadás előtti árszint

Október közepére ugyanakkor visszaállt a támadás előtti, körülbelül 60 dolláros árszintre a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára, és nagyobb kilengést azóta sem mutatott. Bogár László közgazdász az M1 Summa című műsorában elmondta, a világ egyik legfontosabb energiaforrásának alapvetően

világhatalmi ára van.

Szerinte ez azt jelenti, hogy a három legnagyobb olajkitermelő, azaz Amerika, Oroszország és Szaúd-Arábia, illetve a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalma, Kína együttműködése és konfliktusa szabályozza az olaj árát. Hozzátette, nem sok köze van ahhoz, hogy mennyi a kitermelési költség.


Kiemelte, az Egyesült Államok nagyjából egy évtizede alkalmaz új technológiát, az úgynevezett repesztéses eljárást. Ezzel olyan területekről is nagy mennyiségű palaolajat tud kitermelni, amelyek korábban elérhetetlenek voltak. Ez az ország iparának fellendülését eredményezte, amivel

Amerika ismét a legnagyobb kitermelők közé került.

A felfuttatott palaolaj és palagáz kitermelés növekvő stratégiai mozgásteret hozott Amerikának az elmúlt években, a világnak pedig csökkenő energiaárakat. Bogár László szerint ez több szempontból kedvező az Egyesült Államoknak, több nézőpontból ugyanakkor kedvezőtlen, az ország ugyanis rendkívül nagy mennyiségű kőolajat használ fel. Ebben az értelemben Amerikának nyilván az lenne a jó, ha olcsóbb lenne a kőolaj, az amerikai fogyasztók egyébként is megszokták a változatlanul alacsony benzin árakat.

Amerika kapcsolatai is befolyásolják az árakat

Bogár László úgy véli, az amerikai nagybefektetők érdeke azt kívánja, hogy az olaj hordónkénti világpiaci ára nagyjából 60-80 dollár között mozogjon. A szakértő ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a világpiaci árak alakulását Amerika Oroszországgal és Kínával való kapcsolata is ellentétesen befolyásolja.

Elmondta, Amerikának gyakorlatilag két oldalra is figyelnie kell. Az oroszokkal szemben úgy járnak jól, ha nagyon alacsony az olaj ára, hiszen Oroszország gyakorlatilag abból létezik, ha magasak az olajárak. Kínának viszont – amely jelenleg nemcsak új ellenfél, de talán az első számú ellenfél is – szintén érdekében áll, hogy alacsonyak legyenek a kőolajárak, hiszen sokkal nagyobb mértékben fogyasztja azt, mintsem termeli.

A feketearany világpiaci ára a benzin és a gázolaj árát is befolyásolja

A feketearany világpiaci ára természetesen a benzin és a gázolaj árát is befolyásolja, azonban az egyes kilengések nem egyszerre, hanem fokozatosan épülnek be az árakba – hangsúlyozta a közgazdász. 1974 és 1981 között lezajlott két nagy olajárrobbanás is, amikor a hét év alatt 16-szorosára emelkedett a kőolaj ára.

Szerinte ez azért megtanította a világot arra, hogy nem lehet azonnal ráengedni a fogyasztóra a tartós áremelkedési következményeket, mert ez

azonnal szétrobbantana minden normálisan működő társadalmat.

Hozzátette, Magyarországon is van egy mechanizmus, amelyet ugyan követ az ország, de nem közvetlenül. Ugyanis minden állam uralmi struktúrájának elemi érdeke az, hogy tompítottak legyenek ezek a mechanizmusok. „Ettől függetlenül, ha a változás tartós és elkerülhetetlen, egy bizonyos idő után mindenképp rá kell vezetni a fogyasztóra az áremelkedést, de szerencsére ilyen rossz körülmény nem fenyegeti az országot jelenleg” – jegyezte meg.

Stratégiai kőolaj-tartalékok

Szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy egy nagyobb sokk, azaz például a szaúdihoz hasonló nagyobb támadás esetén kieső kőolaj mennyiség sem jelentené azt, hogy elfogyna az utánpótlás. A fejlett országok ugyanis rendelkeznek stratégiai kőolaj-tartalékokkal, azaz ameddig más országok nem tudják növelni a termelésüket, átmenetileg tudják pótolni az egyes országok a kieső kapacitásokat.

A címlapfotó illusztráció.