Devizamanipulációval vádolja Kínát az Egyesült Államok

 

Újabb fejezetéhez érkezett az amerikai–kínai kereskedelmi háború. A múlt héten Kína jelezte, amennyiben az Egyesült Államok tovább feszíti a húrt és további szankciókat vezet be, akkor kész bevetni az „atombombát”, a jüan leértékelését. Ez azonban nem csupán a két nagyhatalom gazdasági rivalizálását érintené, hanem egy globális leértékelési háborút indíthat el.

Washington hétfőn valutamanipulátornak minősítette Kínát, azzal vádolva meg a pekingi vezetést, hogy szándékosan gyengíti nemzeti valutáját. A pénzügyminisztérium – megjegyezve, hogy Kínában nem új gyakorlat a nemzeti valuta, a jüan leértékelése –, leszögezte, az elmúlt napokban Kína konkrét lépéseket tett valutája leértékelésére, miközben fenntartja alapvető külföldi valutában meglévő tartalékait.

Peking azt követően cselekedett, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt csütörtökön

10 százalékos vámemelést jelentett be

300 milliárd dollár értékű kínai árura. A tervek szerint szeptembertől bevezetendő pótvámokat az amerikai elnök azzal indokolta, hogy Peking újra akarja tárgyalni a tervezett kereskedelmi megállapodást, nem teljesítette a több amerikai agrártermék vásárlására tett korábbi ígéretét, és nem állította le az amerikai kábítószerválságért rendkívüli mértékben felelős opiát tartalmú fájdalomcsillapító, a fentanil forgalmazását sem.

Kína ellenlépéseket ígért

Trump pénteken még a beígért 10 százalékos pótvám további emelését is kilátásba helyezte. Kína azonnal ellenlépéseket ígért, és hétfőn leállította az amerikai agrártermékek importját.

Az amerikai kormány azonban kedden bejelentette, mégsem sújt pótvámmal bizonyos kínai importtermékeket, egy sor másik árucikk esetében pedig szeptember 1-jéről december 15-re halasztja a 10 százalékos pótlólagos vámtarifa kivetését.

A befektetők megkönnyebbüléssel fogadták a döntést,

az amerikai–kínai kereskedelmi feszültségek enyhülésének jeleként értelmezték a bejelentést, és a lejtmenetről szárnyalásba „csaptak át” a tőzsdék, az olaj világpiaci ára több mint 3 százalékos pluszba ugrott, emelkedtek az amerikai államkötvények hozamai, és erősödött a dollár.

A kínai deviza szabadon mozgó deviza

Bár Trump elnök szerint Kína leértékeli a valutáját, a valóság azonban az, hogy a kínai deviza már részben egy szabadon mozgó deviza – jelentette ki Miró József, az Erste Bank Zrt. részvényelemzője az M1 Ma este című műsorában.

Mint mondta, kettős devizarendszer áll fenn, van egy belföldi és van egy külföldi jüan, és az utóbbi szabadon mozog. A kínai jegybank pedig naponta határozza meg azt a keresztárfolyamot, amely a belföldi jüan kereskedelmét szabályozza, ez általában 1–2 százalékos különbséget jelent – fűzte hozzá.

Véleménye szerint az történt, hogy a Trump elnök által bejelentett intézkedésekre a külföldi vagy más néven offshore jüan gyengülni kezdett, ezt lekövette a kínai jegybank, és erre Trump azzal reagált, hogy Kína manipulálja a devizáját. Miró József elmondta, ezek

a mozgások azonban teljesen indokoltak voltak.

A vámok terén elindultak bizonyos folyamatok, amelyek gyengítették a kínai gazdaságot, és ennek következtében gyengült a kínai deviza. Trump pedig rájött, hogy ez nem jó út, mert ez valójában eltünteti azt a hatást, amit el akart érni. Ugyanis azzal, hogy megdrágítja a kínai árukat, ez által nehezebb lesz bejutniuk az amerikai piacra is.

A gazdasági kapcsolatok terén Kína egy másik eszközzel is sarokba tudná szorítani az Egyesült Államokat. Ezek egyike a jüan leértékelése, a másik pedig Kína nagy mennyiségű amerikai államkötvény-portfóliója. Elvileg Kína megtehetné, hogy nem vásárol több amerikai állampapírt, sőt, azt is megtehetné, hogy a piacra önti a meglévő állományát.

Szétverné az amerikai állampapírpiacot

Ez szétverhetné az amerikai állampapírpiacot, a gyakorlatban azonban néhány valóban kritikus nap után mindössze azzal a következménnyel járna, hogy a kínai árukat kitiltanák az amerikai piacokról, súlyos szankciós rezsimeket vezetnének be ellene, a kötvényáradat hullámait pedig pillanatok alatt elnyelné a Fed, mintha sosem lettek volna.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Trebitsch Péter)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Trebitsch Péter)

Mirkó József szerint ennek bevetése azonban már valóban egy utolsó eszköz lenne Kína részéről, ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a szankciók kellemetlenül érinthetik az ország gazdaságát.

Az amerikaiak 60 százalékának kedvezőtlen a véleménye Kínáról

Az amerikaiak 60 százalékának kedvezőtlen a véleménye Kínáról – derül ki abból a felmérésből, amelynek adatait a tekintélyes Pew kutatóintézet kedden hozta nyilvánosságra.

Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb – a világot formáló trendek kutatásával foglalkozó – intézménye május közepe és június közepe, vagyis

az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások leállása után

kérdezte az amerikaiakat.

A felmérés szerint a megkérdezettek 60 százalékának „kifejezetten kedvezőtlen” a véleménye Kínáról. Tavaly ez az arány csupán 47 százalékos volt. A közvélemény-kutatásban résztvevők 24 százaléka szerint a jövőben Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést is az Egyesült Államok számára. Ugyanilyen arányban tartják egyébként Oroszországot is fenyegetésnek, és 12 százalék az aránya azoknak, akik Észak-Koreában látják az Egyesült Államokra leselkedő legnagyobb veszélyt.