Kohéziós alap: zsarolással próbálkozik Brüsszel?

 

Az Európai Bizottság hajlandó a falig elmenni azok megfélemlítésében, akik nem értenek egyet az álláspontjával – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Magyarország számára a korábbinál lényegesen, mintegy ötödével kevesebb, 17,9 milliárd euró (5,7 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában – jelentették be kedden Brüsszelben.

Az EB május elején bemutatott javaslata értelmében az EU következő többéves költségvetése 2018-as árakon összesen 1135 milliárd euró kötelezettségvállalást tenne lehetővé, ebből 373 milliárd eurót fordítanának a tagállamok közötti és azokon belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítésére, ami kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban volt. A keretköltségvetést a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

A hétéves költségvetési ciklusról szóló tárgyalások a viták vitája, hiszen az uniós és a tagállamoknak több szinten kell elfogadnia azt, így az, amit az Európai Bizottság (EB) javasol, csak egy a sok közül. Ezzel együtt egy zsarolási kísérletnek is beillik, és jól mutatja, hogy az EB hajlandó a falig elmenni azok megfélemlítésében, akik nem értenek egyet az álláspontjával – mondta Kovács István.

A dél-európaiaknak kedvezne Brüsszel

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a gyakorlatban ezt hogyan valósítanák meg, Kovács István először is emlékeztetett: a kohéziós támogatást fejlettségi szinthez kötik, azt pedig eddig az átlag GDP alapján határozták meg. Mint kifejtette, ez alapján sok olasz és spanyol régió nem kaphatna támogatást, azonban figyelembe véve a fiatalok munkanélküliségének az indikátorát, már kaphatnak, ellentétben Magyarországgal, ahol a munkanélküliség jóval alacsonyabb, mint ez előbb említett régiókban – beszélt az EB javaslatának hátteréről a szakértő, aminek a lényege szerinte az, hogy Közép-Európából Dél-Európába kerüljön át uniós pénz.

Ezzel kapcsolatban leszögezte: természetesen nem csak közel négymilliárd eurót kapná a javaslat szerint Dél-Európa, azonban Európa déli felének a gondjaira még az sem lenne elég. Ezért a szakértő úgy érzi, hogy a brüsszeli javaslat nem más, mint egy politikai zsarolás, hiszen ez a régiónak jobban fog fájni, mint amennyire a dél államokon az a pénz segítene. Már csak azért is – folytatta Kovács István –, mert a német uniós biztos kijelentette előzőleg, hogy a régióban befektetett egy euró „több eurót fial”, és ezekből nem csak a régió országai profitálhatnak.

Az erős V4 ellenállhat 

Nem kell azonban túlságosan komolyan venni az olyan javaslatokat, amelyek meg nem valósult intézkedéseket takarnak – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Kovács István, aki szerint a következő hétéves költségvetési ciklust nagyobb eséllyel egy új összetételű Európai Bizottság és Európai Parlament fogja benyújtani és elfogadni, tehát ha most van is egy zsarolási szándék Brüsszelben, a jövő évi választások után ez már nem lehet cél. Természetesen egy erős visegrádi összefogás addig is inkább ellenállhat a brüsszeli szándékoknak, és nem hagyja, hogy bármilyen okból kifolyólag leszalámizzák.