A lengyel miniszterelnök budapesti látogatásának kapcsán terjedelmes interjút közölt a lengyel közszolgálati televízió Orbán Viktor miniszterelnökkel. A beszélgetésben a kormányfő kinyilvánította: a lengyelek elleni brüsszeli eljárásokat megalapozatlannak, inkorrektnek és igazságtalannak tartja, kijelentette: Magyarország Lengyelország mellett áll. Az interjú további részében az európai bevándorláspolitika, a közép-európai gazdasági erő, az energiapolitika, és az unió további bővítése is terítékre került.
Szerdán Budapestre vezetett az új lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki első külföldi útja. A diplomáciai csúcs részleteiről korábbi hírösszefoglalóinkban, itt és itt olvashatnak.
A parlamenti fogadás, tárgyalás, majd nemzetközi sajtótájékoztatót követően Orbán Viktor interjút adott a lengyel köztelevíziónak. Arra az újságírói felvetésre, hogy az Európai Bizottság vitában áll a lengyel kormánnyal, a kormányfő úgy fogalmazott, hogy „Magyarország Lengyelország mellett áll. A mostani eljárásnak Lengyelországgal szemben nincsenek meg a ténybeli alapjai, és az eljárás sem korrekt. Úgy érezzük, hogy Lengyelországgal szemben igazságtalanság történik, és a sorsközösség, a közép-európai sorsközösség azt parancsolja, hogy ilyenkor álljunk ki egymás mellett, tehát Lengyelország számíthat Magyarországra”.
Orbán Viktor szerint a kiállás egyszerre érték- és érdekalapú, hiszen „amit ma megtesznek Lengyelországgal, azt holnap megtehetik egy másik országgal, tehát nemcsak a lengyel–magyar barátság miatt, hanem a saját nemzeti érdekünkből kiindulva is az a helyes magatartás, ha kiállunk Lengyelország mellett”.
Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Kossuth Lajos téren (MTI-fotó: Kovács Tamás)
V4, Közép-Európa: Együtt erősek a tagállamok, nyugat felől keletre húzódik a gazdaság centruma
A magyar miniszterelnök értékelése szerint a lengyel jogállamiság vitája mögött van egy elhallgatott tény, mégpedig az, hogy az utóbbi években a közép-európai államok bebizonyították, hogy együttes fellépésükkel érvényt tudnak szerezni az érdekeiknek és az akaratuknak, és Közép-Európa jelentős szereplőjévé vált az európai politikának.
„És most a nyugatiaknak hozzá kell szokniuk ahhoz a tényhez, hogy miután a közép-európaiak megerősödtek mindannyian, mind a négyen, a V4 mindegyik országa önmagában és közösen is egy nagy gazdasági sikertörténetet ad ki, megnőtt a befolyásunk az európai politikára, és elvárjuk, hogy legalább annyi befolyásunk legyen az uniós közös ügyekre, mint amennyivel hozzájárulunk Európa fejlődéséhez. Márpedig a V4-ek, köztük Lengyelország stabilizáló szerepet játszik Európában. Ha nem lenne Lengyelország, ha nem lennének a V4-országok, ha nem lenne a mi gazdasági fejlődésünk, akkor az egész európai gazdaság sokkal gyengébb lenne. És most elvárjuk, hogy tiszteljenek bennünket, elismerjék a munkánkat, és ne támadjanak meg bennünket politikai alapon” – mondta a miniszterelnök, aki ehhez azt is hozzátette, ez egy merőben új helyzet a korábbiakhoz képest: „az egész ügy mögött szerintem az a dilemma is meghúzódik, hogy a magukat a közép-európaiaknál mindig sokkal fejlettebbnek tartó nyugatiak hogyan viszonyulnak ahhoz az új helyzethez, hogy az uniónak a centruma a nyugati irányból keleti irányba eltolódott. Korábban az európai politika a német–francia együttműködésen múlott, de most már itt a német–V4 együttműködés is. Most már legalább két tengelye van az uniónak.”
Orbán a nyugati tagállamokkal folytatott viták ellenére a párbeszéd pártján áll, azonban a különbözőségekről sem feledkezett meg az interjúban. Szerinte a nyugati szellem egy olyan értelmezést ad a világról, mely szerint a bevándorlás jó, mert e gondolat szerint a bevándorlás és a kulturális keveredés magasabb rendű emberi életet jelent.
Forrás: MTI
A magyarok és a lengyelek nem akarnak bevándorlóországgá válni
Ezzel szemben szerinte „mi, magyarok, de gondolom a lengyelek is így vannak, hogy mi nem akarunk egy posztkeresztény és posztnemzeti világban élni. Mi azt tanultuk meg a történelem során, hogy bennünket, magyarokat, de más közép-európai népeket is a keresztény hitből kinőtt keresztény kultúránk, meg a nemzeti identitásunk tartott meg. Ha erről lemondunk, akkor például a magyarok közössége el fog tűnni a világból, nem lesz, ami összetartson bennünket. Ezért mi ragaszkodunk a keresztény kulturális gyökereinkhez és a nemzeti identitásunkhoz, de ezt a helyzetértékelést a nyugatiak egy tekintélyes része nem osztja. Ezért van az, hogy a bevándorlásról is másképpen gondolkodunk. A bevándorlásban mi egy veszélyt látunk, a nyugatiak pedig inkább üdvözlik, sőt maguk szervezik” – jelentette ki, majd hozzáfűzte: „mi nem akarjuk meggyőzni a nyugatiakat arról, hogy mit cselekedjenek, de ők se akarjanak bennünket meggyőzni arról, hogy hogyan tekintsünk a világra. Hagyják, hogy keresztények maradjunk, és megmaradjunk lengyelnek meg magyarnak”.
A magyar kormányfő álláspontja szerint a nyugati államok eldöntötték, bevándorlóországokká, multikulturális társadalmakká válnak, és párhuzamos társadalmakban fognak élni a jövőben a régiek az újonnan érkezőkkel, de „mi ezt mind nem akarjuk. De ha nem védjük meg az érdekeinket, akkor ránk fogják erőszakolni a nyugatiak a saját bevándorláspolitikájukat. Ide fogják küldeni azokat, akikre nincs szükségük, és azokat nekünk kell majd befogadni. Sőt, újabb és újabb szállítmányokat fognak behozni Ázsiából, Közel-Keletről, illetve Afrikából. Ezt meg kell akadályoznunk” – mondta.
Orbán Viktor szerint a közép-európai érdekvédelemhez jó alapokat biztosít az is, hogy a térség gazdaságilag megerősödött, és jelenleg Európa legdinamikusabban növekvő térsége: „a V4-országok kereskedelmi volumene Németországgal radikálisan meghaladja a német–francia kereskedelmi volument, akkor nekünk önbizalommal és optimistán kell tekintenünk a világba. Még egyszer mondom: az Európai Unió gazdasági centruma nyugatról eltolódik keleti irányba, ide, a V4-ek irányába. Ez egy olyan tény, amit komolyan kell vennünk, és ebből erőt, önbizalmat kell meríteni” – ismertette gazdaságról vallott nézeteit.
Lengyel–magyar infrastrukturális beruházások kellenek a közlekedésben és az energetikában
A jövő lengyel-magyar együttműködését az infrastrukturális beruházásokban lehet szorosabbra fűzni. Ezekről Orbán az alábbiakat nyilatkozta a lengyel köztelevíziónak: „ha megnézzük a kereskedelmi együttműködést Lengyelország és Magyarország között, az szépen fejlődik és növekszik, de ha azt nézzük meg, hogy nagy történelmi elmaradást bepótló beruházásokat, projekteket, infrastruktúra-fejlesztést csináltunk-e, akkor azt kell mondanom, hogy sajnos keveset. Tehát nekünk – és ebben egyetértettem az önök miniszterelnökével – a jövőre nagy terveket kell megfogalmaznunk. Vasúton el akarok jutni Varsóba, az ma 11 óra, azt meg lehet felezni, csak kell hozzá egy nagy beruházás. Ma nem tudunk elutazni autópályán Krakkóból Budapestre, Budapestről Krakkóba és onnan Varsóba. Nekünk beruházások, fejlesztések kellenek az energiaszektorban. Ma nem tudjuk összekötni még a lengyel LNG-terminált a magyar–szlovák gázvezetékkel, mert egy szakasz még hiányzik, azokat meg kell építeni.”
Új vezetékszakasz szükséges a lengyel cseppfolyós gázterminálok eléréséhez – Paks II. pedig függetlenedés az orosz gáztól
Az interjúban az energetikai is szóba került, így az orosz gáz, és az orosz hitelből épülő atomerőmű kérdése is. A kormányfő szerint „nekünk, magyaroknak létkérdés, hogy Magyarországról olyan gázvezeték induljon ki, illetve Magyarországra olyan gázvezeték érkezzen, amellyel el tudjuk érni a lengyel LNG-terminálba érkező nem orosz gázt, azt meg kell építeni. Mi, magyarok és szlovákok ezt már megépítettük, a magyar–szlovák szakasz megvan. Most arra biztatjuk önöket, és arra biztatom a lengyel kormányt, hogy a szlovákokkal közösen építsék meg a szlovák–lengyel szakaszt, és akkor rögtön van egy korridor, amelyben semmifajta orosz befolyás nem érvényesül, és amely a biztonságunk szempontjából fontos”.
A paksi bővítésre pedig adott egy eddig még nem ismert magyarázatot is: „Mi például az atomerőmű tekintetében inkább függetlenedést látunk. Szerintünk egy oroszok által épített, de Magyarország által tulajdonolt atomerőmű függetlenedést jelent az orosz gáztól. Tehát mi egy bonyolultabb képletben próbáljuk megoldani a magyar energiaellátást, de mondhatok másik példát is: nekünk ebben a pillanatban nincs lehetőségünk délről gázt behozni, mert a szomszédaink, Horvátország is és Románia is blokkol bennünket. Nem építik meg az oda-vissza szállításra alkalmas vezetéket. Mi megépítettük, de ők nem. Mi délről blokád alatt vagyunk. Nekünk valahonnan hozzáférésre van szükségünk.”
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök (MTI-fotó: Illyés Tibor)
Balkáni EU-integráció: minél hamarabb
Az európai integráció további elmélyítéséről Orbán azt mondta, lehetetlen helyzet, hogy Magyarországtól délre a Balkán nem tagja az EU-nak, majd délebbre Görögország igen: „az lehetetlen, hogy Görögország tagja az Európai Uniónak, utána Magyarország is tagja, és a kettő között pedig nem európai uniós tagállamok vannak. Nem maradhat egy sötét luk, egy fekete lyuk a Balkánon. A balkáni államokat egyenként integrálni kell, fel kell őket venni az unióba. Montenegrót holnap reggel föl lehetne venni, Macedóniában, hogyha az unió megértőbb lett volna, már előrébb tarthatnánk. Ott nem kellett volna elfogadnunk, hogy a görögök blokkolják a tárgyalásokat. Szerbia sokat haladt előre, a szerbekkel is meg kellene nyitni még tárgyalási fejezeteket, hogy gyorsabban haladhasson az ő integrációjuk. Mi, közép-európaiak egyetértünk abban, hogy a Balkánnak az unió részévé kell válnia, de ezt a nyugat-európaiak egyelőre inkább óvatosan fogadják” – mondta erről.
Közép-Európának nem jó, ha a németek vagy az oroszok szervezik meg az életét
Az interjú végén a magyar kormányfő a Közép-Európáról vallott gondolatait is megosztotta a lengyel televíziónézőkkel: eszerint a történelemből okulva Közép-Európának az a jó, az az érdeke, ha a térséget a közép-európai államok szervezik meg és nem a németek, vagy éppen az oroszok.
„A mi nézőpontunkból Közép-Európa az a térség, ami a német világ meg az orosz világ között van. Ezt a térséget meg kell szervezni. Ha mi magunk nem szervezzük meg, akkor majd valaki megszervezi. Régen a szovjetek szervezték meg, amikor elfoglaltak bennünket, azt megelőzően meg a németek szervezték meg. Egyikből sem jöttünk ki jól. Nekünk, közép-európaiaknak az az érdekünk, hogy az orosz és a német világ közötti térséget mi magunk szervezzük meg. Ebből a szempontból én ebben óriási lehetőséget látok” – mondta.
Orbán Viktor köszönetet mondott a lengyel segítségért a déli határvédelemben, és kijelentette: „a jövőben sem látok arra lehetőséget, hogy bárkit beengedjünk a déli határainknál. Magyarországgal nem fordulhat elő még egyszer, hogy mindenfajta jogszabályt, előírást megszegve, bárki átléphesse Magyarország határait. A lecke az, hogy egy ország határ nélkül olyan, mint a tojás héj nélkül, és miután Magyarország déli határánál nem európai uniós tagállamok helyezkednek el, nekünk azt a határt mindenképpen meg kell védeni, és ezt a jövőben is meg fogjuk tenni”.
Százéves a lengyel függetlenség – Vigyázzanak a szabadságukra
Az interjú legvégén Orbán Viktor jókívánságait fejezte ki Lengyelország függetlenségének 100. évfordulóján, és útravalóul azt üzente a lengyeleknek, „örülünk annak, hogy Lengyelország most a szabadságának százéves évfordulóját fogja ünnepelni. És csak azt tudjuk mondani önöknek, hogyha ilyen nagy nehezen végre sikerült megszerezni, akkor most már vigyázzanak rá” – zárta a beszélgetést a magyar kormányfő.
