×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A bolygó lakosságának mintegy tíz százaléka él vulkáni veszélyben

 

Nemrég ismét kitört az Etna, a horvátországi földrengés pedig károkat okozott még hazánkban is. Mi történik a föld mélyén? Megjósolható egy földrengés vagy egy vulkánkitörés? És mennyire vagyunk mi itt, a Kárpát-medencében biztonságban? A vulkánkitörések ráadásul az éghajlatot is képesek befolyásolni. A föld alatti tevékenységek mellett a klímaváltozás a földfelszínen is jelentősen átalakíthatja a domborzati viszonyokat. A tengerek, óceánok vízszintjének folyamatos emelkedése szigeteket és városokat tüntethet el a jövőben.


A bolygó lakosságának mintegy 10 százaléka, azaz 700 millió ember él vulkáni veszélyben. Január elején több alkalommal rengett a föld Horvátországban. A nagyobb, 5-ös és 6-os erősségűeket még hazánkban is több helyen lehetett érezni.

A földrengéseket még a szakemberek sem tudják előre jelezni, azokat a területeket viszont ki lehet jelölni, ahol nagy valószínűséggel lehetnek földmozgások.

Horvátország esetében a geológusok kimutatták azokat a törésvonalakat, amelyek most aktivizálódtak, lemodellezték, hogy abban a térségben a kőzetekben ébredt feszültség milyen irányú. Van erre egy nagy térkép, amit most a horvátok is használnak – mondta Harangi Szabolcs vulkanológus az M1 Kék bolygó című műsorában.

Hasonló rejtélyt jelentenek a vulkánok is,

hiszen működésük teljesen kiszámíthatatlan. Nemrég például ismét kitört az Etna, ami Európa egyik legaktívabb vulkánjának számít.

Az Etnán kívül rengeteg aktív vulkán van az emberek közelében. A Föld lakosságának mintegy 10 százaléka, azaz 700 millió ember él vulkáni veszélyben. Ráadásul egy erősebb kitörés a közvetlen vagy akár a globális klímára is hatással lehet.

Bizonyítható, hogy a jelentősebb vulkánkitörések alkalmával a hőmérséklet csökken, vagyis a globális felmelegedéssel ellentétes folyamatok indulnak be, amik akár egy-két évig, akár három évig is fennmaradhatnak

– mondta Bartholy Judit meteorológus.

A legismertebb ilyen vulkánkitörés bő 200 évvel ezelőtt történt, 1815-ben a Tambora vulkán lépett működésbe több ezer éves szünet után. Történelmi idők egyik legnagyobb vulkánkitörését produkálta. A vulkáni hamu és a gázok több mint 30 kilométer magasra emelkedtek, és így nem is a vulkáni hamunak volt szerepe, hanem a gázoknak, nevezetesen a kén-dioxidnak, amely bekerült a magas légkörbe, a sztratoszférába, és ott kénsav-aeroszolokká alakult. Ez a felhő több éven keresztül megmaradt a magas légkörben, és visszaverte a Nap sugarait. Ennek következtében csökkent az átlagos hőmérséklet, télen nagyon erős lehűlés volt, nyáron nem volt nyár. 1816 nyár nélküli év volt – magyarázta a vulkanológus.

A tűzhányók felébredésében a klímaváltozás következtében visszahúzódó jégtakarónak is szerepe van.

Vannak olyan vulkánok, amelyek jég borította tűzhányók, mert több mint 4000 méter magasan vannak, például az Andokban. Ott is a jég olvadása okozhat olyan nyomásbeli változást, amely elősegítheti azt, hogy a vulkán gyakrabban kitörjön – tette hozzá.

A jég olvadásának azonban egyéb globális hatásai is vannak. Bolygónk hőmérsékletét például döntően befolyásolja,

hogy az Északi-sark jegének hány százaléka tűnik el.

Amíg a jégfelszín 90-91 százalékát visszaveri a Napból érkező sugárzásnak, addig a vízfelszín 90 százalékát elnyeli, tehát ha elolvad, akkor lényegesen több energia jut be a légkörbe, óceánba. A teljes cirkulációs rendszert megváltoztatja –mondta a meteorológus.

A tengerszint emelkedéséért, ami már napjainkban egyre nagyobb gondot okoz, azonban nem az Északi-sark jegének olvadása felelős.

A tengerszint a szárazföldi krioszféra, például a Himalája vagy a Grönland jegének az olvadása miatt változik, ez a vízmennyiség növeli a tengerszintet, illetve a hőtágulás. Grönland olvadása hét méter tengerszint-emelkedést okozna, az Antarktiszé pedig hetven métert – hangsúlyozta.

Erre mihamarabb megoldást kell találni, hiszen ha ezt a folyamatot nem állítjuk meg, akár az óceánok partjára települt nagyvárosok, a tengerszintre épült országok és több tízezer sziget teljes pusztulását okozhatja.

A címlapfotó illusztráció.